A kertváros nem leszállópálya! Zűrös légi ügyek Budapest felett

A kertváros nem leszállópálya! Zűrös légi ügyek Budapest felett

 

A mi pénzünkből klíma- és egészségromboló beruházás - nem fejlesztés!

2021. október 11-én elindítottuk oldalunkat, amelyre összegyűjtöttük a budapesti reptérbővítéssel kapcsolatos tevékenységeinket, anyagainkat, híreinket.

2023

2023 december: A BUD Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítése környezeti hatásainak felmérése tanulmány

A BUD Nemzetközi Repülőtér fejlesztésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés értékelése tanulmány

2023. december: A budapesti nemzetközi repülőtér környezetvédelmi engedélyeivel kapcsolatos jogi helyzet, a helyzetértékelés és a kapcsolódó külső kommunikáció összefoglalása című tanulmány főbb javaslatai (magyarul) letölthetők. Az angol nyelvű teljes tanulmány innen letölthető.

2023 október 18. Az MTVSZ környezetvédelmi szakjogász közreműködésével  hivatalos levélben kérdéseket nyújtott be az MTVSZ a Budapest Airport Zrt-hez, hogy a reptér milyen lépéseket tervez a környezetvédelmi jogi helyzete tisztázására és a panaszmechanizmus 2021. októberi ajánlásainak teljesítésére.

2023. szeptember 22. Újabb online egyeztetés zajlott az Európai Beruházási Bankkal arról, hogy a panaszmechanizmus ajánlásainak végrehajtása hol tart. Részt vettek: a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület, az MTVSZ és a Bankfigyelő Hálózat munkatársai. A Bank oldaláról a Panaszmechanizmus, a Civil Kapcsolattartó Iroda munkatársai, a projekt ügyintézője és a mobilitási projektek környezetvédelmi felelőse vettek részt. Az egyeztetés folytatódik.

Halma Ágnes fotója

 

2023 nyár-ősz: intenzívebb egyeztetések

A nyár eleji műhelymunka felpezsdítette a repülőtér ügyeiben aktív szakemberek közötti beszélgetéseket. Azóta több megbeszélés is zajlott. Mindezt tovább segítette az a hír, mely szerint az állam a repülőtér tulajdonjogának visszavásárlását tervezi.

A repüléssel és a repülőtérrel kapcsolatos híreket, nyilatkozatokat folyamatosan figyeljük, így szeptember közepén arról is értesültünk, hogy egy régóta húzódó per során a Kúria hatályon kívül helyezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetvédelmi engedélyét, majd pár nappal később egy másik per eredményeként a bíróság semmissé tette a repülőtér zajgátló-védőövezet határozatát.

2023. június 17. Civil műhely a repülőtérről. Műhelymunkára hívtuk 2023. június 17-én közös az érdeklődőket a Liszt Ferenc (ferihegyi) repülőtérrel kapcsolatos ügyekben.

2023. május: a Bankfigyelő Hálózattal közösen összegzést készítettünk arról, hogy a Budapest Airport fejlesztése, amelyet az Európai Beruházási Bank is támogat egy 200 millió eurós hitellel, hány ponton és milyen módon sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Erről a Facebook-on is hírt adtunk, a Bankfigyelő Hálózat munkatársa pedig a Bank igazgatótanácsa elé tárta egy május 2-i találkozón. Az elemzés magyar nyelven itt érhető el (pdf).

 

2023-ban megjelent írásaink a témában:

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mit tettünk 2022-ben?

2022 májusában egyeztetést kértünk az Európai Beruházási Banktól a Panaszmechanizmus ajánlásainak végrehajtásáról. Annyit megtudtunk az egyeztetésen, hogy van a reptérnél kijelölt felelőse az ajánlások végrehajtásának. Az egyeztetés nyomán a Bank kérésére újabb információkat küldtünk a zajvédelmi szabályozásról és a teherforgalom alakulásáról, hatásairól.

2022. szeptember 15-én válaszolt a Budapest Airport a nyári levelünkre, melyben személyes egyeztetési alkalmat kértünk az Európai Beruházási Bank panaszkezelési mechanizmusa ajánlásainak végrehajtásáról. Személyes egyeztetésre nem adtak lehetőséget, a levél több oldalon keresztül tárgyalja, hogyan tartja be a reptér a jogszabályokat, milyen lépéseket tett társadalmi felelősségvállalás terén, köztük a kibővített ablakszigetelési programot stb. Tudjuk, ezek nem orvosolják érdemben a helyben élők panaszait.

2022. szeptember 21-én nemzetközi partnerünk, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) közreműködésével sajtótájékoztatót tartottunk a reptér közelében, ezen a helyiek szempontjait Frik Zoltán és Béres Ágnes ismertették. Magyar és angol nyelvű sajtó háttéranyag innen letölthető. A sajtóeseményt a Mérce élőben közvetítette , majd cikket írt róla. A sajtótájékoztató után a sajtó és a Bankfigyelő képviselőivel ellátogattunk Csellár Lászlónéhoz is, ahol közvetlenül tájékozódhattak a lakosságot érő károkról egy élő példán keresztül. A Bankfigyelő angol nyelvű blogcikke készül, 2023-ban jelenik meg.

Halma Ágnes fotója

 

2022. október 6-án a KLKE és az MTVSZ újabb levéllel fordult az Európai Beruházási Bank civil kapcsolatok osztályához és panaszkezelési mechanizmusához, 8 tárgyban kérve tájékoztatást, dokumentumokat:

  1. környezeti és társadalmi menedzsment terv (ESMP), környezeti és társadalmi intézkedési rendszer;
  2. érintett felek bevonásának terve (Stakeholders Engagement Plan), az érintettek feltérképezésének módja;
  3. az érintettek feltérképezése terén mit tett a beruházó, és milyen panaszkezelési mechanizmust hozott létre a projekttel kapcsolatban;
  4. a bevezetett társadalmi hatásmérséklési intézkedések, ezek már felmerült és várható költsége;
  5. tájékoztatás arról, h. a beruházó szolgáltatott-e friss légszennyezési infókat a Banknak, és ennek közzététele;
  6. hogyan fog megtörténni a "kumulatív hatások megfelelő vizsgálata" a projekt tartalmának módosítása tükrében; mely projektelemekre kér előzetes környezeti értékelést a Bank; kapott-e már; az új projektelemek milyen hatással lesznek a reptér kapacitására;
  7. a reptér által foglalkoztatott, az EBB panaszmechanizmusa ajánlásainak végrehajtásával megbízott szakember feladatleírása és az eddig elvégzett munka ismertetése;
  8. tekintve, h. a 3. terminált kivették a hitelből, de más forrásból meg fog várhatóan épülni, az EBB megköveteli-e a beruházótól legalább az előzetes környezeti értékelés benyújtását.

Továbbá kértük a levélben:

- a hitelszerződés és módosításainak kiadását, különös tekintettel a projektelemekre, a környezeti és társadalmi feltételekre, a kedvezményezett környezetvédelmi tájékoztatási kötelezettségeire, a projektismertetés, elszámolás, a kedvezményezett kötelezettségei;

- a hitel mögött van-e magyar állami garancia;

- mekkora mértékben fedezi a hitelt az Európai Stratégiai Beruházási Alap.

 

Az Európai Beruházási Bank 2022. december 2-án válaszolt. Kivonatolva:

  • a projekt tartalmának módosítása (3. terminál törlése a hitelkeretből) miatt a hitelszerződés módosítása folyamatban van. (Megjegyzés: hogyhogy még csak folyamatban, ha a projekt környezetvédelmi adatlapján már jelezték a módosítást?!) Az EBB hitelek környezetvédelmi feltételeinek sablonját linkelték be.
  • előzetes környezeti vizsgálatot arra kér a Bank, amire azt a magyar jog megköveteli.
  • a környezeti és társadalmi menedzsment terv módosítása és a reptéri szakértő feladatmeghatározása folyamatban van; az előbbi majd nyilvános lesz és várhatóan tartalmaz infókat az érintettek feltérképezéséről és bevonásáról, a társadalmi hatások mérsékléséről, a zajszennyezésről és ártalomcsökkentésről.
  • eddig nem nyújtott be újabb előzetes környezeti értékelést a beruházó a Banknak; a hitel által lefedett projektelemek (a módosított beruházáscsomag) értelmezésük szerint nem növeli a reptér kapacitását, csupán a működési rugalmasságát és az infrastruktúra energiahatékonyságát fokozza; (Megjegyzés: sántít, mert a már megépült Cargo City és az új utasmóló igencsak növelték a reptér kapacitását...)
  • egyéb kérdésekben a hitelszerződés feltételeinek folyamatban lévő módosítása miatt nem áll módjukban tájékoztatást adni, majd jelentkeznek, ha a folyamat lezárult;
  • az EFSI garancia létét visszaigazolták, a mértékét nem írták (valószínűleg 100%).

Ez a válasz nyilván nem kielégítő; pl. elfogadhatatlan, hogy a kumulatív hatások felmérését megkerülik azzal, hogy módosítják a hitelcsomag tartalmát.

 

2021 és korábbi

2021. Az Európai Beruházási Bank a Magyar Természetvédők Szövetségének adott igazat, kimondták, hogy szabálytalanul kapott a Liszt Ferenc Repülőtér 200 millió eurót bővítésre. Kollégánk és helyi lakosok többéves munkája hozott eredményt: a KLKE-vel közös beadványunkban felvetett problémákat elismerte a reptérbővítést támogató bank (EIB). A panaszunk nyomán előírta, hogy a Budapest Airport-nak érdemi hatásvizsgálatot és alaposabb (lég- és zajszennyezés-csökkentő intézkedésekkel) környezetvédelmi tervet kell készítenie a kárt szenvedett helyi lakosok bevonásával. További részletek a Telex exkluzív tényfeltáró riportjában.

 

Új, letölthető anyag (2021. december 17.): Az Európai Beruházási Bank Panaszkezelési Mechanizmusának (EBB-CM) a Budapest Airport koncessziós projektről szóló zárójelentése összefoglalója magyarul.

 

2019-ben kereste meg a MTVSZ-t a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE), segítséget kérve. Együttműködésünk eredményeként 2020 tavaszán közös hivatalos panaszt nyújtottunk be a budapesti reptérbővítést uniós közpénzes hitellel finanszírozó Európai Beruházási Bank felé, hogy vizsgálja felül a projektet és a beruházó és a Bank is érdemben egyeztessen az érintett lakossággal, vegye figyelembe érdekeiket. Az eljárás hosszan tartott, 2021 őszén döntött az EIB, ld. fent a zárójelentést. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk az ügyben érintett hazai döntéshozók és a Budapesten és Pest megyében a reptér terhelése által érintett mintegy fél-egymillió lakos figyelmét és érdemi egyeztetéseket, a lakosok életminőségét helyreállító megoldásokat sürgessünk, mert a helyzet tarthatatlan.

Ezért indítottuk el 2021. október 11-én “A kertváros nem leszállópálya!” programunkat és jelen információs oldalt. Sajtóhírünk itt.

2021 augusztusában felkerestük a pestszentlőrinci, erzsébettelepi, rákoshegyi, szemeretelepi, Ganz-telepi stb. helyi lakosokat.

Videóriportban foglaljuk össze a helyzetet és a lehetséges megoldásokat:  https://www.youtube.com/watch?v=pnTMd6MmrdI

 

A reptérbővítést közérthetően összefoglaló új tanulmányunk innen letölthető (pdf).

 

A 3. Terminál terve (forrás):

 

 

MI A PROBLÉMA?

  • A budapesti reptér éves forgalmát eredetileg 6 millióra tervezték, most 15 millió (volt a csúcs 2019-ben), a projekt eredményeként 21 millióra bővülne - két magyarországnyi ember utazna át egy év alatt. Emellett a teherforgalomra tervezett Cargo City miatt az évi 150 ezer tonnás légi teherforgalom további lég- és zajterhelést jelent.
  • A repülőtér hatásterületén mintegy 1 millió lakos él (ahol a reptér működéséből eredő mikropor-koncentráció a normál érték 2-13-szorosa), ebből félmillió ember a súlyosabban érintett zónában (9 kilométeres kör), ahol a repülőtérrel kapcsolatos légszennyezés káros egészségügyi hatásai a legvalószínűbbek. A zajterhelés is mintegy félmillió főt érint, közülük legnagyobb mértékben kb. 70-80 ezer embert.
  • A beruházó Budapest Airport és a Bank nem egyeztetett érdemben az érintett lakossági körrel, nem vette figyelembe érdekeiket, és nem nyújtott eddig megfelelő kompenzációt/megoldási lehetőséget.

 

 

LÉGSZENNYEZÉS. 1. Budapest-térkép. Becsült mikropor-koncentráció a Budapest Airport körül. A holland Schiphol repülőtéren mért adatokból kiindulva, a Budapest Airport 2018-as és 2019-es forgalmi adatai alapján a Budapest Airportra alkalmazva. Forrás: Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE)

 

ZAJSZENNYEZÉS. 2. Alábbi térkép: A magyar jogszabályok által meghatározott zajcsökkentő zónák (homok és világoskék) és az EU által ajánlott zónák (piros, sárga és kék). Forrás: Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE / CATA)

MIT TEHET ÖN?

  • Tájékozódjon és tájékoztasson, ossza meg anyagainkat, videónkat!
  • Az Életigenlő kampányunkkal összhangban gondolja át, hogy valóban szükséges-e az adott utazás vagy szállítás Önnek.
    • Ha szükséges messzire utaznia, inkább környezet- és egészségbarátabb közlekedési eszközt válasszon (vonat, busz).
    • Kerülje a messziről (repülővel, vagy akár konténerhajóval, vonattal) szállított, jellemzően agyoncsomagolt és rossz minőségű, hamar tönkremenő kacatok, tárgyak online megrendelését. Ezek többségére valójában nincs is szükség.
  • Élelmiszervásárlás esetén részesítse előnyben a hazai, idényjellegű termékeket, és ezeket lehetőleg a környékbeli termelői piacon szerezze be, csökkentve ezáltal az élelmiszerek szállításából eredő környezeti terhelést. (Példaként 1 kiló kínai fokhagyma Magyarországra szállítása 2,5 kg széndioxid-kibocsátással jár.)
  • A repülőjegyárak azért lehetnek alacsonyak és a termékek messziről történő ideszállítása csak azért lehet olcsó a környezet- és egészségbarát alternatívákhoz képest, mert a repülés/szállítás jelentős egészségi és környezeti terheit, a kárköltségeket a reptér, ill. a gyárak környékén élőkre terhelik, ők fizetik meg az életminőségük, megélhetésük romlásával. Ez nagyon igazságtalan, és tömegeket érint. Lépjünk fel közösen, érvényesítsük az egészséges környezethez és megélhetéshez való alapvető jogainkat, írja alá az Életigenlő petíciót: https://mtvsz.hu/eletigenlo
  • Ha Ön is azon félmillió lakos között van, akit érint a reptér környezeti-társadalmi terhelése, segítse az ügyet azzal, hogy aláírja a helyiek petícióját: https://terjed.ahang.hu/campaigns/budairport
  • Kapcsolatba is léphet velünk ill. a KLKE-vel, hogy együtt hatásosabban tudjunk fellépni az érdekeikért.

Magyar Természetvédők Szövetsége: repter(kukac)mtvsz.hu
Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület: http://kulturaltlegikozlekedesert.hu/

Angol nyelvű híroldal: https://mtvsz.hu/en/news/2021/09/airport