A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről

A termőföld és az édesvíz minőségétől és közösségi birtoklásától kritikusan függ fizikai létünk és jövőbeli megmaradásunk. A 2014-es magyar földmoratórium megszűnésére felelősséggel készülő állam cselekvési lehetőségeiről a Magyar Természetvédők Szövetsége beszélgetett Dr. Tanka Endre professzorral és Molnár Géza kutatóval. [1]

A lakosság ellenállásának hatására a génmódosított növények termesztése Európában 2011-ben is a szántóföldi terület 0,1 %-a alatt maradt - derül ki a Föld Barátai Európa ma közzétett adataiból. Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 3,7%-ot tesznek ki. Az adatok jól tükrözik azokat a bejelentéseket, hogy a géntechnológiai ipar kivonul Európa bizonyos részeiről.

A hétvégén száz civil szervezet csatlakozott a zöldek pénteki leveléhez, amelyben a Miniszterelnöktől kérték, hogy ne fogadja el Ángyán Józsefnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának lemondását.

19 zöld szervezet a mai napon levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnök részére, amelyben kérik, hogy a kormány állítsa le a környezetvédelmi és vidékfejlesztési szakemberek elmúlt napokban kezdődött elbocsátását, valamint erősítse meg pozíciójában Ángyán Józsefet, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát.
(fotón: Ángyán József, forrás: MTI/Mohai Balázs)

A génmódosított élelmiszerek európai kudarcának újabb bizonyítékaként értékeli a német BASF géntechnológiai óriáscég európai piacról történő kivonulását[1] a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, Fülöp Sándor zöld ombudsman tizennégy közvetlen munkatársának mondott fel január másodikán. A magasan képzett, nagy tapasztalattal rendelkező munkatársaknak, – köztük az ország egyik legjobb környezetvédelmi szakjogászának – az elbocsátása, a környezetvédelmi ügyek szervezeti hátterének felszámolása, súlyos csapás a környezetvédelemre, az emberek biztonságára.

A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat múlt héten nyilvánosságra hozott kutatásából kiderül, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) 2007 és 2010 közötti időszakban 2,8 milliárd euróról 5 milliárd euróra növelte a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó hiteleinek összegét (1).

Általános beszédtéma, különösen a téli fűtésszezon idején, hogy meddig nyújtózkodhatunk a jelenlegi energiakészleteink terhére. Mindeközben az európai politikusok és a lakosság is hajlamos alulbecsülni egy olyan erőforrásfelhasználás-csökkentő eszközt, amely akár évi 250 000 Ft-tal is csökkentheti egy magyar háztartás kiadásait, úgy, hogy képes a gazdaság élénkítésére is. E különleges, mégis sokszor hanyagolt eszköz az energiatakarékosság. A Magyar Természetvédők Szövetsége legújabb, kreatív multimédiás pályázata is az energiatudatosságra hívja fel a lakosság és az alkotók figyelmét.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezete a Nimfea Természetvédelmi Egyesület panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben kérik, hogy a Bizottság vizsgálja felül a szlovákiai farkasvadászat gyakorlatát, mert e nélkül veszélybe kerülhet a szlovák és a környező országokban élő farkaspopuláció. A szervezetek kérik a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, hogy Szlovákia nemzeti jogszabályai és azok alkalmazása feleljenek meg a közösségi jognak.

A regionális politikáért felelős miniszterek ma végződő, poznani informális találkozóján a tagállamok első ízben adtak hangot álláspontjuknak a kohéziós politika Európai Bizottság által októberben nyilvánosságra hozott rendelettervezeteivel kapcsolatban. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége aggályosnak tartja, hogy a tagállamok „alternatív megoldások keresése” címén arra törekednek, hogy a következő EU-s költségvetés forrásait ugyanúgy, kedvük szerint költhessék bármilyen káros célra, mint eddig.