Palagáz: A nem hagyományos fosszilis energia dilemmája

Szövetségünk  2012-től követi az európai palagáz-vitát, együttműködve a Föld Barátai Európával és a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózattal. Regionális/helyi civil szervezetekkel 2012 őszétől kiemelten foglalkozunk a palagáz-tevékenységekkel és azok társadalmi-környezeti-gazdasági hatásaival és erre a lakosság és a döntéshozók figyelmét is felhívjuk.


Mi a 'palagáz' és hogyan termelhető ki?

A palagáz (shale gas) a homokgázhoz (tight gas, más néven tömött gáz) és a szénhez kötött metánhoz (coal bed methane) hasonlóan a földgázok egy nem hagyományos módon előforduló formája, mely nagyrészt metánból áll, és mélyen az alapkőzet pórusaiba zárva található. Fellelhetőségüknek geológiai környezete miatt nevezik ezeket "nem hagyományos"-nak. A pala, márga, homokkő üledékes kőzet és nem vízáteresztők. Ez megnehezíti a nem hagyományos gázok kitermelését; a rétegrepesztésnek (fracking) nevezett eljárással nyerhetők csak ki.

A rétegrepesztés abból áll, hogy mélyen a földbe fúrnak (általában min. 1500-1600 méterre), függőlegesen ill. vízszintesen, és egy folyadékeleggyel, amely vízből, szemcsés anyagból (pl. homok) és vegyi adalékokból (pl. a fokozottan rákkeltő hatású benzolból és formaldehidből) áll, magas nyomáson megrepesztik a kőzetet és kikényszerítik a gázt a kőzet pórusain át a furatba, majd onnan a kútaknába. A földben természetesen jelenlévő szennyező anyagok pl. nehézfémek által szennyezett repesztőfolyadék (flowback) visszakerül a felszínre. Itt a folyadék nagy részét több-kevesebb kezelés után újrahasznosítják új repesztéshez; amit nem azt tárolni kell. Nemzetközi számítások szerint a folyadék "25-90%-a a föld alatt marad."

A nem-hagyományos gázok természetesen alacsony koncentrációja miatt a kutak általában 1-1,5 év működés után exponenciálisan kimerülnek. Ez arra készteti az üzemeltetőket, hogy újabb és újabb kutakat fúrjanak az első körül, ami nagy kútsűrűséghez és halmozódó környezeti és társadalmi hatásokhoz vezet.

(A továbbiakban a 'palagáz' gyűjtőnéven említjük a nem-hagyományos gázokat.)


Nemzetközi palagáz fórum, 2014 május 26., Budapest: előadások, fórumjegyzet, friss EU és argentin helyzetelemzés itt: http://www.mtvsz.hu/europa_a_palagaz_laz_nem_indokolt


Letölthető ténylapok az USA-beli és európai palagáz-fejlesztésekről gazdasági szempontból (2013 nyár):

'Az olcsó és bőséges palagáz mítosza az USA-ban' ténylap

'Lassú és költséges út a semmibe: Palagáz-fejlesztések Európában' ténylap

 

Közérthető animáció a palagáz kitermeléséről - magyar felirattal

A Trial Exhibits, Inc. animációja eredetiben itt tekinthető meg. A magyar fordítást a Fracktivisták: Erdély a palagázkitermelés ellen önkéntesei készítették:



Ledőltek a palagáz-mítoszok

1. Óriási palagáz-készletek állnak rendelkezésre, Európában is

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), az USA Energia Információ Hivatala (EIA) és az újabb, pontosabb iparági becslések rendre azt támasztják alá, hogy a palagázkészleteket korábban jelentősen túlbecsülték; a technikailag gazdaságosan kinyerhető készlet alig egytizede az ipar által becsült teljes készletnek az USA-ban és Európában is. Ráadásul a világ - és kisebb mértékben Európa - gázfogyasztása is nő. Az IEA szerint 2030-ra a globális gázkínálat mindössze hét százalékát tudná fedezni a palagáz.

  

Nagy ábra: forrás: EIA - Energy Information Administration of the U.S. Dep. of Energy. Kis ábra: az egyik legnagyobb USA palagázmező, a Haynesville jellemzői: fekete görbe: kitermelés 2011 előtt fúrt kutakból, piros görbe: 2011 előtt fúrt kutak száma; 52%-ban kimerült mező. Forrása: Hughes-jelentés 


2. A palagáz jó befektetés Európában

Mértékadó geológusok, olajmérnökök és más energiaügyi szakértők (ld. Berman, Hughes, Pittinger), szervezetek (Post Carbon Institute, Energy Policy Forum) és befektetési bankárok (Rogers) szerint valójában a hitel-lufihoz hasonló átmeneti palagáz-őrület  zajlik jelenleg az USA-ban. (Friss adat: az USA 42 milliárd dollárt költ évente a 7000 új palagáz-kútfúrásra, miközben 2012-ben a kitermelt palagáz értéke 32,5 milliárd dollár volt.) A palagáz-befektetések a speciális technológia és a gyors kút-kiapadás szülte állandó kútfúrás-kényszer miatt még a hagyományos fosszilisenergia-befektetésekhez képest is rendkívül tőkeigényesek, sőt állandó tőkeinjekciót igényelnek. Ezért az óriásnál kisebb palagáz-cégek Amerikában sok esetben hitel felhasználásával/eladósodás árán tudtak csak befektetni, így természetesen kénytelenek futni a befektetéseik után, ez az "előremenekülés" tartja még életben a palagáz-lázat. Ez várna Európára is? Ráadásul az európai nem hagyományos gázkészletek geológiailag különböznek az USA-beliektől, Európa sűrűn lakott és a szabályozási környezet is más – ez mind megnehezíti és az amerikai 2-10 millió USD/fúráshoz képest akár 2-3-szorosára drágítja a palagáz kitermelését Európában a palagáz ipar szerint.

    

Átfogó, egyesült államokbeli adatok (EIA, Post Carbon Institute): Az első ábrán a kék vonal mutatja a gáz növekvő kitermelési költségét - fúrási költség per adott év bevétel, a 2. ábra: a fúrt kutak számával csökken a produktivitás; 3. ábra: az USA piacra való gáztermelése már 2011. decemberében elérte a platót, nem nőtt azóta 4.: az USA működő gázkutai száma meredeken csökken.


3. A palagáz gazdaságos, hozzáférhető energiaforrás lehet Európában

A palagáz nemcsak pénzügyileg befektetés-igényes, hanem energiaügyileg is: a kinyert teljes energia és a befektetett teljes energia hányadosa (EROEI), azaz a nettó kinyerhető energia alacsonyabb a hagyományos fosszilis energiaforrásokhoz képest is. Tehát az olajcsúcs miatti relatív gazdaságossága is megkérdőjeleződik. A nem hagyományos gáz-üzlet munkahelyteremtőnek sem nevezhető, mivel elsősorban technológiaigényes: a munkaerőpiac tiszavirág-életű fellendülése alábbhagy amint a kutak gyorsan kiapadnak, az általában ideiglenes (nem helyi), specializált munkások elmennek az újabb és újabb kutak után és kipukkad a gazdasági lufi.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a palagáz-cégek a tapasztalatok szerint a környezeti-társadalmi költségek nagy részét átterhelik a lakosságra, azaz externalizálják, akkor összességében sem gazdaságilag, sem környezetileg-társadalmilag sem nyerhetünk a palagázon, inkább ráfizetés.

 
4. A palagáz átmeneti tüzelőanyag lehet, az EU fosszilisimport-függőség csökkenhet

A palagáz-retorikában a gombhoz varrják a kabátot: a fosszilisenergia-kitermelő multinacionális cégek (Kelet-EU-ban főleg orosz pl. Gazprom, nyugatabbra ExxonMobil, Chevron, Shell) és a fúró-repesztő technológiát szolgáltató 4 nemzetközi cég (közte Halliburton, Schlumberger) új piacot keresnek Európában, így a palagázt mint kész választ próbálják eladni arra a kérdésre, hogy Európa hogyan csökkenthetné energiaimport-függőségét.

Azonban ha nem a palagáztól közelítünk a kérdésre, akkor látszik, hogy a palagáz nem lehet válasz: az nem növeli az energiabiztonságot, ha az energiakitermelést eddig is uraló tucatnyi óriáscég érdekeltségeit erősítjük továbbra is. A palagáz alkalmatlan az átmeneti energiaforrás (transition fuel) szerepére, mert fosszilis bezáródást (lock-in) okoz további 25-40 évre, ami ellentétes az európai dekarbonizációs útitervvel, klíma-energiaügyi vállalásokkal. Újabb tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a valóságban a palagáz "nem a kőszént, hanem a megújuló energiaforrásokat helyettesítené," elfojtva a növekvő megújuló energia szektort, miközben fenyegető energiaellátási hiánnyal kell majd szembesülnünk.

Ahogyan az Európai Parlament tanulmányában is megfogalmazza: „Nagyon valószínű, hogy a palagázprojektekre fordított beruházások csak rövid távú hatással lennének a gázellátásra – ha egyáltalán hatással lennének –, ami viszont kontraproduktív lehet, mivel azt a benyomást keltheti, hogy a gázellátás biztosított, miközben a fogyasztók felé azt az üzenetet kellene közvetíteni, hogy takarékossággal, a hatékonyságot célzó intézkedésekkel és helyettesítéssel csökkentsék ezt a függőséget. A palagázban rejlő potenciál túl kicsi ahhoz, hogy érdemben befolyásolja az európai gázellátási helyzetet.”


5. A palagáz környezeti hatásai elviselhetők, biztonságosan kezelhetők


 








5.1 Éghajlati hatások

Az EU Éghajlatpolitikai Főigazgatóság tanulmánya igazolta, hogy a palagáz-tevékenységek szén-dioxid-intenzívebbek, mint a hagyományos gáz- és olaj-üzemanyagoké. Egyre több tanulmány, bizonyíték van a jelentős diffúz metán-kibocsátásra, szivárgásra (metán szabadul fel a repedéseken keresztül, ill. a feldolgozás és a szállítás során is), amely egy palagáz-kút teljes gáztermelésének 3,6-7,9 százalékát is kiteheti. Az ilyen veszteségeket a legjobb technológia alkalmazásával lehet korlátozni, de teljesen megszüntetni nem. Ez azt jelenti, hogy a "kőszénnel összehasonlítva, a palagáz lábnyoma legalább 20 százalékkal nagyobb, és húszéves távlatban akár több mint 2-szer akkora lehet”.

5.2 Vízhasználat, víz- és talajszennyezés

Minden egyes rétegrepesztési művelet kb. 15 millió liter vizet igényel, és egy palagázkútnál akár 10-szer is végezhetnek repesztést. Tehát kb. egyetlen palagázkútnál felhasznált vízmennyiség elegendő lenne 10 ezer európai lakos egy évi vízigényének kielégítésére.

A repesztőfolyadék 0,5-1,5%-ban tartalmaz vegyianyagokat, azaz egyetlen repesztési művelet tonnányi erősen mérgező anyagot alkalmazhat. Elemzések szerint magas a kockázata annak, hogy ezek a vegyianyagok a műveletek során beszivárognak a talaj- vagy ivóvízbe a repesztett területekről származó szivárgás, a berendezések gyors amortizációja stb. miatt. E kockázat a mélyebben fekvő palagázkészletekre is igaz (pl. Makói-árokbeli, termálvízkészletet is veszélyeztetheti). A repesztésben használt vegyianyagok, a föld alatt természetesen előforduló veszélyes anyagokkal keveredve további mérgezési kockázatot jelenthetnek, pl. a nehézfémek felhalmozódhatnak.

5.3 Légszennyezés

Az Egyesült Államokban a repesztés során keletkező légszennyezést már egyértelműen kimutatták, többek között "emelt szintű" benzolt, és egyéb potenciálisan mérgező ásványolaj alapú szénhidrogéneket, mint az etil-benzol, a toulol és a xilol, amelyek szemirritációt, fejfájást, torokfájást, légzési nehézségeket és a rák megnövekedett kockázatát okozhatják. A légszennyezés származhat a fáklyázásból, szivárgásból, a rétegrepesztési vegyianyagok párolgásából (akár a befecskendezés előtt, közben vagy után, és a szennyvízből is).

5.4 Földrengések és rezgések

Rögzítettek néhány olyan esetet – ld. a lancashire-i 2011-ben -, amikor a rétegrepesztéshez szeizmikus aktivitás társult – ezek általában vagy magához a repesztési eljáráshoz, vagy a használt repesztőfolyadék, szennyvíz kutakba fecskendezéséhez köthetők. A rengés vízszennyezéssel is járhat, mivel új repedéseket okoz a kőzetben, károsíthatja a lakott területeket és infrastruktúrákat.


6. A nem hagyományos fosszilis energiaforrások már jól le vannak szabályozva az EU-ban

Az Európai Parlament korábban idézett szakértői tanulmánya jól összefoglalja: „A különféle területekre vonatkozó releváns jogszabályok sokasága miatt a hidraulikus rétegrepesztés speciális kockázatai nincsenek kellőképpen lefedve. Kilenc nagy hiányosságot sikerült azonosítani: 1. nincs bányászati keretirányelv; 2. elégtelen a földgáz kitermelésére vonatkozó irányelvben a környezeti hatásvizsgálathoz előírt küszöbérték; 3. a veszélyes anyagok bejelentése nem kötelező; 4. nem írják elő a földben maradó vegyi anyagok jóváhagyását; 5. a hidraulikus rétegrepesztésről nincs elérhető legjobb technikai referenciadokumentum (BREF); 6. a szennyvízkezelési követelményeket nem határozták meg kellő mértékben, és a vízkezelő létesítmények kapacitása valószínűleg nem elegendő, ha a föld alatti befecskendezést és elvezetést meg akarják tiltani; 7. regionális szinten a nyilvánosság nem vesz részt kellő mértékben a döntéshozatalban; 8. a vízügyi keretirányelv nem elég hatékony; és 9. az életciklus-értékelés nem kötelező.”

 
A fenti kockázatok alapján a Föld Barátai Európa álláspontja

Mindezen elfogadhatatlan palagáz-kockázatok miatt, vagyis a megújuló energiás beruházásokkal és energiahatékonysági politikákkal való versengése miatt, a jelenlegi európai környezetvédelmi és egyéb vonatkozó szabályozás nyilvánvaló alkalmatlansága miatt, valamint a környezetre, közegészségre és éghajlatra kifejtett elkerülhetetlen hatása miatt, véleményünk szerint teljes mértékben fel kellene hagyni a palagáz-tevékenységekkel Európában. Felhívást intézünk az EU tagországokhoz, hogy függesszék fel folyamatban lévő tevékenységeiket, vonják vissza a meglévő engedélyeket, és helyezzenek tilalom alá minden új palagáz-projektet, legyen szó akár kutatásról, akár kitermelésről.

Arra is felszólítjuk az EU-t, tagországait és az európai pénzügyi intézeteket, hogy szüntessék be a palagáz-fejlesztési projektek anyagi vagy politikai támogatását. A fejlődő országokban folyó palagáz-projektek anyagi vagy politikai támogatását át kell irányítani a megújuló energiaforrások és az energiatakarékosság előmozdítására, a Millenniumi Fejlesztési Célokkal összhangban.

Akit a téma részletesebben érdekel, ajánljuk figyelmébe a Föld Barátai Európa palagáz-kiadványának magyar verzióját a palagáz európai potenciáljáról, a kitermelés gazdasági-környezeti-társadalmi hatásairól és a palagáz-kitermelés által érintett közösségekről, országokról, a végén átfogó, angol nyelvű irodalomjegyzékkel. 


A magyarok háromnegyede a megújuló energiaforrásokat támogatja

Az EU Flash Eurobarometer 2012 végi reprezentatív felmérése szerint (Magyarországról 1003 főt kérdeztek meg) a következő 30 évre vonatkozóan a magyarok 74%-a a megújuló energiaforrásokat tette meg prioritásnak, 21%-uk az energiahatékonyságot, 12%-uk a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat és 12% az atomenergiát, és csak 6%-uk a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat (palagáz, stb.).

A hazai lakosság 16-át nagyon aggasztaná, 36%-át eléggé aggasztaná, ha a közelében palagáz projektet indítanának. 63%-uk szerint a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyag pl. palagáz kitermelés kapcsán harmonizált, következetes EU szintű szabályozásra van szükség.

A fenti szöveg adatforrásai és egyben ajánlott további szakmai anyagok (angol nyelven):

Az Egyesült Államok nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagai helyzetét összefoglaló rövid infolap, és a két friss részletes USA-beli jelentés:

 

Can Unconventional Gas be a Game Changer in European Gas Markets?


« vissza