Uniós milliárdok zsákutcába futó beruházásokra

Öt magyarországi beruházás is rákerült a káros közép-kelet-európai beruházások új térképére

A Föld Barátai Európa és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat ma közzétett felmérése szerint jelentős környezeti és társadalmi károkat okozhatnak egyes uniós eurómilliárdokkal finanszírozott nagyberuházások.[1] A „bűnös” projektek között öt magyarországi beruházás is szerepel, köztük pl. a folyamatban levő 4-es metró és a tervezett salgótarjáni biomassza erőmű projektje.

A tanulmány 33 káros és problémás projektet tárt fel Közép- és Kelet-Európában, összesen 16,5 milliárd euró értékben. A bolgár, cseh, észt, lengyel, macedón, magyar és szlovák projekteket felvonultató listában többek között természetvédelmi területeket átszelő autópályák, hulladékégetők és repülőterek szerepelnek, melyek megvalósítása folyamatban vagy tervben van az Európai Unió költségvetéséből [2].

Magyarország öt nagy beruházással „jeleskedik” a térképen: a 4-es metró beruházásával és a tervben lévő Duna-Tisza-csatornával, a Duna hajózhatósága projekttel, a csongrádi vízlépcsővel, és a salgótarjáni biomassza-erőmű létesítésével.
A projektek megvalósítása súlyos károkat okozhat, köztük a megnövekedő légszennyezést, a biológiai sokféleség csökkenését, ill. növekvő árvízveszélyt.

Az elemzés rámutat: eddig 6,5 milliárd eurót költöttek el ezek az országok káros projektekre, további 5 milliárd euró hasonló elköltéséről döntés született, valamint további 5 milliárd eurónyi projekt támogatási döntésre vár.

Markus Trilling, a Föld Barátai Európa és a Bankfigyelő Hálózat EU-s alapokkal foglalkozó koordinátora elmondta: „Miközben várjuk, hogy az Európai Tanács és Parlament véleményt alkosson a következő uniós költségvetésről, térképünkkel rávilágítunk arra, hogy a problémás projektek sajnos nem egyedi kivételek a támogatási célok között. Az uniós pénzek kedvező hatással lehetnének Közép- és Kelet-Európa országaira, azonban, ha minden marad a régiben, súlyos környezeti és társadalmi károkra és kockázatokra számíthatunk.”

Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége fejlesztéspolitikai csoportvezetője hozzátette: „Európa, így Magyarország sem engedheti meg magának, hogy olyan hibákat kövessen el, mint ezekkel a projektekkel. A következő költségvetési időszak szabályozásának és a projektkiválasztásnak meg kell akadályoznia, hogy ezek az EU-s források hasonlóan káros projektekre fordítódjanak.” [3][4]

………………………………………………………
Aggályos magyarországi beruházások a térképen:

4-es metró (folyamatban levő beruházás)
A projekt a túlméretezett infrastrukturális beruházások és a közbeszerzési csalások iskolapéldája. Az önkormányzat eleve szűkös forrásait elvonta a projekt a társfinanszírozási kötelezettség miatt, így a felszíni közlekedés halaszthatatlan fejlesztéseire nem maradt forrás. A hatáselemzés torzított adatokkal mutatta életképesnek a beruházást, melynek támogatását az Európai Bizottság jelentősen csökkentette is a nyílt közbeszerzések elmaradása miatt.

Fejlesztések a Duna hajózhatóságának érdekében (tervezett beruházás)
A Duna hajózhatóságának fejlesztése érdekében tervezett mederkotrás, mederszűkítés és más műszaki beavatkozások nehezen megbecsülhető következményekkel járnának az élővilágra és az ivóvízbázisra nézve. Alternatívaként a hajóútkitűző rendszer, a vízállás-előrejelző és navigációs rendszer fejlesztésében, a flottamodernizációban rejlő lehetőségeket kellene megvizsgálni és előnyben részesíteni.

Csongrádi vízlépcső és vízerőmű (előkészületben, mérlegelés tárgya)
A csongrádi vízlépcső, a duzzasztóra tervezett, napi maximum 400 MWh energiát termelő erőművel, mintegy kétszáz védett, és több ezer nem védett faj életterét veszélyezteti, a felvízi szakaszon algásodást, az alvízi szakaszon a talajvízszint további csökkenését eredményezné.

Duna-Tisza-csatorna (előkészületben, elemzések és mérlegelés tárgya)
A Duna-Tisza-csatorna nem oldaná meg a Homokhátság sivatagosodási problémáit, sőt, súlyosbítaná azokat a vízzáró rétegek átvágásával. A szintkülönbségek miatt a víz áramlását csak energiabefektetés árán, pumpálással lehetne biztosítani. A csatorna működtetéséhez a Dunán és a Tiszán szükséges műszaki beavatkozások súlyosan veszélyeztetnék a két folyó élővilágát. Vízi útként sem lenne szükség a csatornára, hiszen ezt a feladatot a kihasználatlan vasúti kapacitásokkal el lehetne látni. A Homokhátság problémáját vízvisszatartással és az ökológiai adottságokhoz illeszkedő tájgazdálkodással kellene megoldani.

Salgótarjáni biomassza erőmű (előkészületben, mérlegelés tárgya)
A salgótarjáni biomassza erőművet a környező erdők nem tudnák ellátni fával a jelenlegi fakitermelés mellett, ezért a fakitermelés jelentős növekedése várható a projekt megvalósulása esetén. Mivel a beruházás Salgótarján belterületén létesülne, várhatóan jelentős légszennyező hatással kell majd számolni, és elsősorban a szállóporral kapcsolatban merülnek fel aggályok.

………………………………………………..
Jegyzetek:
[1] A szervezetek 1997 óta vizsgálják az EU strukturális és kohéziós alapjainak elköltését Közép- és Kelet-Európában. A térkép negyedszerre jelenik meg, online változata lehetőséget ad a projektek országok, projekttípusok és projektméret szerinti keresésére.

[2] Az EU erre a célra szánt ún. kohéziós forrásai 344 milliárd eurót tettek ki az összesen 975 milliárd euró értékű 2007-2013-as költségvetésben.

[3] Az EU-s költségvetés rendeleteinek az Európai Bizottság által készített tervezetei itt elérhetőek

[4] A Bankfigyelőnek és a Föld Barátainak az EU-s kohéziós források 2014-2020-as felhasználására vonatkozó részletes javaslatai „Funding for Europe’s Future” címmel 2011 októberében jelentek meg, itt olvashatók angolul.
A „fenntartható EU alapokat” szorgalmazó nemzetközi civil koalíció zöld uniós költségvetésre vonatkozó javaslata angolul itt.
« vissza