Új Uniós források magyar költési terve: az ördög a részletekben rejlik

Az új EU tagállamok az uniós források helytelen felhasználásával a tiszta energiára épülő európai gazdaság kerékkötői – világít rá a Bankfigyelő és a Föld Barátai Európa új jelentése. A Magyar Természetvédők Szövetsége által készített magyar fejezetből kiderül: a lakossági energiahatékonyság hiányosságai, a túlzott hulladékégetés- és biomassza-támogatás mellett akad számos pozitívum is a tervekben, amit erősíteni szükséges.



"Szakmai elemzésünk alapján Magyarország arányaiban sok uniós forrást fordít energiás fejlesztésekre. A számos pozitívum mellett ugyanakkor ott vannak az ördögi részletek is: a lakosság nem kap nem visszatérítendő támogatást lakás energiatakarékossági beruházásokra, jelentős források mehetnek a megelőzés helyett káros hulladékégetésre és a biomassza támogatása még mindig túl hangsúlyos” – foglalta össze Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Magyarország teljesíti, hogy legalább 20%-ot fordít klímavédelmi cselekvésre a 2020-ig szóló uniós pénzekből. Az energiahatékonyságra szánt uniós pénzek - a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben - a 2020-ig kitűzött célokhoz szükséges források csak kevesebb, mint a felére elegendőek. Hasonlóan a költési tervekben a megvalósításához szükséges források alig több mint 60%-át rendelték megújulókra. Pozitív viszont, hogy a régióban az energiás fejlesztéseket tekintve a megújuló energiákra szánt támogatás aránya itthon a legmagasabb.

Néhány kiemelt részlet a költési tervekből, operatív programokból:

- Energiahatékonyság: A tervezett tevékenységek és kiválasztási kritériumaik előremutatóak, azonban azzal, hogy a kormányzat a KEHOP-ban lakóépületek energiahatékonysági beruházásaira szánt forrásokat átcsoportosítaná kormányzati épületek azonos célú fejlesztésére, veszélyezteti a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv teljesítését és káros társadalmi hatásokat idéz elő.

- Megújuló energia: A megújuló energiaforrásokra jutó támogatások döntő részét a biomasszára szánják; ezt azonban felül kellene vizsgálni és legalább szigorú fenntarthatósági követelményekhez kötni. A megújulók hasznosítására kedvezőtlen a betáplálási tarifa, a közelmúltban bevezetett napelem-adó és a közösségi, ill. egyéni megújuló energia-termelési beruházások csekély támogatása. Régóta esedékes az új METÁR és a megújuló energiás jogszabályok frissítése az energia-rendszerváltás elősegítésére.

- Hulladék: Uniós és tagállami prioritás a hulladék-megelőzés az égetéssel vagy újrahasznosítással szemben, ezt a stratégiai környezeti vizsgálat is javasolta. Mégis három Operatív Program (TOP, GINOP, VEKOP) és a Vidékfejlesztési Program különböző formában támogatja az égetést, megnehezítve mind a megelőzés, mind a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. A Környezeti és Energiahatékonysági Programban a budapesti szennyvíziszap kezelési nagyprojekt pedig megengedné a háztartási hulladék égetését is.

- Biomassza: Fontos lenne előírni, hogy az erdészeti és mezőgazdasági hulladék ne biomassza égetésre menjen, hanem a talajminőség javítására. Örvendetes, hogy a KEHOP kijelenti, hogy biomassza alapú energiatermelést csak a fenntarthatósági kritériumok teljesítése mellett támogat.

- Alkalmazkodás és szemléletformálás: Az alkalmazkodás, mint horizontális ügy megfelelő szerepet kapott a tervekben. A KEHOP tartalmaz néhány olyan érdekes klímaalkalmazkodási intézkedést is – helyi és térségi tervezés a helyi köz- és gazdasági szereplők részvételével –, amely jó példa lehet. Az energiatudatossági szemléletformálás egyedi elemként megemlíthető szintén a KEHOP-ban.

Magyar nyelvű tanulmány: Közép- és kelet-európai elemzés az Európai Regionális Fejlesztési és Kohéziós Alapoknak a klímaváltozással kapcsolatos teendőkhöz való hozzájárulásáról, különös tekintettel Magyarországra – itt elérhető: http://www.mtvsz.hu/dynamic/klima_summary_20160202.pdf

A teljes, angol nyelvű tanulmány itt érhető el: http://bankwatch.org/sites/default/files/enfants-terribles.pdf


« vissza