Túzok élőhelyek kalapács alatt

A három legnagyobb hazai természetvédő szervezet arra szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy természetvédelemért felelős miniszteri minőségében tagadja meg a hozzájárulást a Natura 2000 területek értékesítéséhez. A szervezetek elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy ha megadja azt, akkor ezzel nemcsak a civil szervezetek és szakértők egybehangzó véleményét hagyja figyelmen kívül, hanem visszalép az elért természetvédelmi szinttől, és az európai uniós kötelezettségeket is semmibe veszi.


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége természetvédelmi feladataira figyelmezteti Fazekas Sándor minisztert, hogy alkotmányos kötelessége keretében ne adja hozzájárulását a kiemelten fontos természeti oltalom alatt álló területek magánosításához.

Magyarországon 4,3 millió hektár szántó található, ebből 520 000 hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba. Ezeken a területeken az európai közösségi szabályozás értelmében – és a közjólét érdekében – olyan területhasználatot kell folytatni, amely összehangolja a mezőgazdasági termelés szempontjait a természeti örökség, elsősorban a szántóföldet is élőhelyül használó védett állatfajok megőrzésével.

A fokozottan védett túzok, e világszerte ritka és veszélyeztetett madárfaj nemzeti büszkeségünk.Elterjedési területének egyik legfontosabb régiója a Kárpát-medence. Elsődleges élőhelyét a megfelelő gazdálkodás mellett megőrzött gyepek és szántók jelentik, ezért kiemelt élőhelyeit szabályok óvják, amelyek előírják a faj igényeit és életfeltételeit figyelembe vevő gazdálkodást.

„A túzok ún. esernyőfaj, ami azt jelenti, hogy a számára kedvező területhasználat számos egyébtermészeti érték megőrzését is szolgálja. A mezőgazdasági tájak teljes élővilága szempontjából kedvező hatású, környezetkímélőbb, fenntartható földhasználat egészségesebb élelmiszerek termelését is jelenti, ami a társadalom, az emberek alapvető érdeke” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

A Kiskunság, a Hevesi Sík és a Mosoni-sík a legfontosabb szaporodó helyek közé tartozik, ahol több ezer hektárállami tulajdonban álló Natura 2000 földterület kerülhet magánkézbe.

Állami tulajdonú Natura 2000 területek haszonbérbeadása esetén kormányrendelet írja elő, hogy a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló földhasználat valósuljon meg a területen. Azzal, hogy ezek a területek magánkézbe kerülnek, az állam közvetlen – tulajdonosként történő –beavatkozási lehetősége megszűnik, így az állam a földjeivel együtt a természeti értékek megőrzését segítő tulajdonosi jogait is elveszíti.

Ez a lépés a védettségi szint csökkenését okozhatja – ahogyan ezt a hazai civil szervezetek számos alkalommal elmondták már.

http://wwf.hu/egyeb-termeszetvedelem_/1/nincs-osszhang-a-termeszetvedelemben

http://wwf.hu/media/file/1445423872_FazekasS_foldeladas_elso_level.pdf

http://wwf.hu/media/file/1445415012_FazekasS_foldeladas_2015_10_21_vegleges.pdf

A természetvédelem és a földhasználat összehangolása nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a természetkímélő gazdálkodás az üzemszerűen alkalmazott termelési módszerek átalakítását igényelheti. Ezért gyakran kerülnek a természetvédelmi szabályozások – köztük a Natura 2000 hálózat – górcső alá. Ilyen háttér mellett a természetvédelemért is felelős földművelésügyi miniszternek tisztában kell lennie azokkal a veszélyekkel, amiket kiemelten értékes Natura 2000 területek magánkézbe adása okozhat.

„A döntéshozók nem hagyhatják figyelmen kívül a természeti erőforrások védelmének szempontjait. Az egészséges környezethez való alapjog ezzel ismét a rövidtávú gazdasági érdekek és a magánérdekek alá kerülne, amelynek árát hosszú távon a társadalom egésze fizeti meg”– nyilatkozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

„A természeti erőforrások védelme olyan országokon átívelő társadalmi közérdek, melyet nemzetközi egyezmények is biztosítanak. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi megállapodása, mely a környezeti kárt okozó döntéseket kötelezettségszegési eljárással szankcionálja. Így amellett, hogy a természeti értékek, és ezzel a hosszú távon a közjólét is sérül, uniós szintű retorziókra, kötelezettségszegési eljárásokra lehet számítani” – hívta fel a figyelmet Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Megjegyzés:

A túzok élőhelyén olyan gazdálkodási formát kell választani, amely figyelembe veszi a faj igényeit és életfeltételeit, így pl. a párválasztás, fészkelés és fiókanevelés időszakaiban minimális háborgatással jár, továbbá hozzájárul a faj téli táplálékának biztosításához.

Gyepek esetében ez megfelelően szervezett legeltetést és későbbi kaszálási időpontot jelent, szántók esetében pedig olyan extenzív kultúrák ültetését jelenti, amelyek öntözés nélkül, igen mérsékelt vegyszerhasználattal, az kritikus időszakok betartása mellett is gazdaságosan termeszthetők.



« vissza