Fenntartható fejlődés és környezetpolitika

Vidékfejlesztés és mezőgazdaság

Génmanipuláció

Természetvédelem

Bankfigyelő

Ipar és környezetvédelem

Felhívások, akciók, kampányok

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

feliratkozás

ELÉRHETŐSÉGEINK

Ha kérdése, problémája van, forduljon hozzánk bizalommal!

1091 Budapest, Üllői út 91/b.
1450 Budapest, Pf.: 123.

Telefon: (1) 216-7297
Telefax: (1) 216-7295

info@mtvsz.hu
adószám: 19014654-2-43
bankszámlaszám:
11709002 - 20120887

Növekvõ nyomás Nigérián: le kell állítani az olajkitermelõ cégek gázégetését

Lagos-Brüsszel-Budapest,2009. január 15.: Míg Európa gázhiánnyal küszködik, addig a FöldBarátai nemzetközi szervezete nyomást próbál gyakorolni a nigériaikormányzatra, hogy az olajkitermelõ cégek a továbbiakban ne égethessékel a nigériai gázt. Az országban az olajvállalatok annyi gázt égetnekel, mint amennyi Magyarország teljes gázigénye a téli idõszakban.

AFöld Barátai nemzetközi szervezete levélíró kampányt indított agázégetések végleges betiltására [1]. A levélben, amelyet a nigériaielnöknek címeznek, felkérik a kormányt, hogy állítsa le azolajkitermelõ cégek általi gázégetést. Az angol-holland tulajdonú ShellNigériában a legnagyobb olaj- és gázkitermelõ.

Kitermeléskor agáz gyakran nyersolajjal keveredik, és a kettõt szét kell választani.Ennek legolcsóbb módja − és egyben a legkörnyezetkárosítóbb megoldás −ha a gázt elégetik. Az afrikai országnak ez évente mintegy 2,5 milliárddollár veszteséget okoz, miközben becslések szerint az ország több mint66%-a szegénységben él.
A nagyobb olajkitermelõ társaságok annakellenére égetik a gázt az olajban gazdag Niger folyó deltában, hogy egynigériai bíró már törvényellenesnek nyilvánította a gázégetést. A Shellóriásvállalattal az élen ezek a cégek évtizedek óta égetik a gázt,pedig azzal energiát lehetne elõállítani a helyi lakosság számára. Akormánynak gondoskodnia kell róla, hogy az olajkitermelõk hagyjanak felezzel a pusztító gyakorlattal – mondta Nnimmo Bassey, a Föld Barátaiszervezet nemzetközi elnöke és a szervezet nigériai tagozatánakigazgatója.
Nigéria a világ egyik legnagyobb gázégetõje. Azországban elégetett gáz annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint 18millió személyautó. Olyan mérgezõ anyagok kerülnek a levegõbe a sûrûnlakott területeken, amelyek mind a környezetet, mind pedig aNiger-deltában élõket károsítják. A gázégetés következményekéntleukémia, asztma és korai halál léphet fel. Savas esõket okoz, amelyelsavasítja a tavakat, patakokat, és károsítja a környezetet. [2]
ANigériai Szövetségi Kormány nemrégen kijelentette, hogy „megálljt”parancsol a nigériai gázégetésnek, és a 2008. december 31-i napotjelölte meg határidõként. Most elõször büntetéseket is kilátásbahelyezett a korlátozást be nem tartóknak.
Az elsõ kísérlet aNiger-deltában üzemelõ cégek megállítására 1969-ben történt, amikor isYakubu Gowon tábornok elrendelte, hogy olyan megoldásokat kell üzembehelyezni, melyekkel az elégetett gázt hasznosítani lehet. Erre 5 évhatáridõt biztosított.

Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy amígaz európai országok gázellátási problémákkal küzdenek, addig Nigériábanaz olajvállalatok naponta annyi gázt égetnek el, mint amennyiMagyarország napi gázszükséglete a téli hónapokban.[3] A hatalmasméreteket öltõ gázégetés már évtizedek óta hozzájárul a környezetiproblémák súlyosbodásához, így jelentõs szerepe van a globáliséghajváltozás felgyorsulásában is. A gázégetés - amellett, hogyteljesen tönkreteszi a helyi ökoszisztémákat - közvetlen módon az egészbolygót is károsítja – jelentette ki Hegyesi József, a MagyarTermészetvédõk Szövetségének programkoordinátora.

A nigériaikormánynak gondoskodnia kell az égetés leállításáról. A helyi lakosokmár épp elég hosszú ideje várnak erre. Az olajkitermelõ cégeknek,beleértve a Shell-t is, pedig egyszerûen be kell tartaniuk a nigériaitörvényeket – tette hozzá Paul de Clerck, a Föld Barátai nemzetköziszervezet kampányfelelõse.

További információ:

Hegyesi József, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel: (1)216-7297, email: hegyesi.jozsef@mtvsz.hu

Nnimmo Bassey, Föld Barátai nemzetközi szervezetének elnöke és az Environmental Rights Action / Föld Barátai Nigéria igazgatója, Tel: +234 80 37 27 43 95 (nigériai mobilszám)

A gázégetésrõl nagy felbontású képeket találnak az alábbi címen: http://www.foei.org/images/gas-flares

Javasoljuk,hogy nézzék meg a „Poison Fire” (Mérgezõ tûz) címû dokumentumfilmet,amely a nigériai olaj- és gázfelhasználás szörnyû helyzetérõl szól: http://uk.youtube.com/watch?v=bq2TBOHWFRc
További információk: www.poisonfire.org

Jegyzetek:

[1] http://www.foei.org/en/get-involved/take-action/stop-flaring
[2]További információkat olvashat a nigériai gázégetésrõl egy 2005-benkiadott beszámolóban, amelyet Climate Justice Programme andEnvironmental Rights Action szervezet adott ki, „Gas Flaring inNigeria: A human rights, environmental and economic monstrosity”címmel. A dokumentum az alábbi címen érhetõ el: www.foei.org/en/publications/pdfs/gasnigeria.pdf
[3]Nigériában az olajvállalatok naponta 63 millió köbméter gázt égetnekel. Ez a mennyiség megegyezik Magyarország napi gázigényével a télihónapokban. A gázválság kirobbanása elõtti napokban Magyarországon68-70 millió köbméter volt a napi gázfelhasználás, amely agázkorlátozás következtében 60-62 millió köbméterre csökkent az elmúltnapokban.

Háttéranyag

Azért, hogy magát„zöldként” tüntesse fel és a nyilvánosság figyelmét elterelje a piszkosnigériai múltjáról, a Shell eközben partnerként részt vesz olyanszervezetekben, mint például a Természetvédelmi Világszövetség(International Union for Conservation of Nature, IUCN). A Shell-IUCNpartnerség annak ellenére fennáll, hogy IUCN legtöbb tagja ellenezte amegállapodást. Az együttmûködés elleni tiltakozásképpen, illetve azért,hogy a Shell tisztázatlan ügyeire felhívja a figyelmet, a Föld Barátainemzetközi szervezet úgy döntött, hogy kilép IUCN-bõl. A Friends of theEarth International szervezetnek az IUCN felé írott levele ittolvasható online: http://www.foei.org/en/publications/pdfs/iucn-withdrawal

A2007-es évben az olajkitermelõ óriás rekord éves profitra, 31,3milliárd USA dollár haszonra tett szert, mely hatalmas, 23%-osnövekedést jelent 2006-hoz képest.