A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelõ Hálózat célja, hogy megelõzze a nemzetközi pénzügyi fejlesztési támogatások környezetileg és szociálisan káros hatásait és alternatív megoldási javaslatokkal segítse azt, illetve támogassa a társadalmi részvétel erõsödését.
Az 1995-ben alakult KKE Bankfigyelõ hálózat egy olyan nemzetközi civil szervezet, melynek jelenleg 12 országból vannak tagjai Közép- Kelet Európa és a Balkán térségébõl (Bulgária, Belorusszia, Csehország, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna). A hálózat célja, hogy figyelemmel kísérje a nemzetközi pénzügyi intézmények (pl.: Európai Beruházási Bank, EBRD) tevékenységét és mûködõképes, alternatív javaslatokkal álljon elõ. A Magyar Természetvédõk Szövetsége 2003-tól mûködik együtt a Bankfigyelõ Hálózattal.
A szervezet mára az egyik legerõsebb környezetvédelmi hálózattá nõtte ki magát a közép-kelet-európai térségben. Tevékenységét elsõsorban az energia, a közlekedés és az EU területén fejti ki, de foglalkozik a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos társadalmi részvétel és információhoz való hozzáférés erõsítésével is. A hálózat tagjai részt vesznek a pénzügyi intézmények éves közgyûlésein, valamint folyamatosan egyeztetnek ezen szervezetek vezetõivel, alkalmazottaival nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt.
Tevékenységeink:
A nemzetközi pénzügyi szervezetek mûködésével kapcsolatos információ gyûjtése és ezek terjesztése a régióban hírlevelek segítségével, amelyek bemutatják mivel foglalkoznak ezek a szervezetek.
Kapacitásépítés a civil szektor nemzeti képviselõivel, hogy javuljon a környezetvédelemmel kapcsolatos döntésekben való részvétel, illetve közös képzések, értékelések, publikációk jelenjenek meg a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatban.
Szoros kapcsolat építése a régióban lévõ környezetvédelmi aktivistákkal és a nyugati jó gyakorlatok és tapasztalatok megismerése.
A nemzetközi pénzügyi intézmények által támogatott projektekkel foglalkozó esettanulmányok készítése (ezen keresztül a támogatási elvek kritikájának megfogalmazása) és alternatív javaslatok készítése.
Képviseleti tevékenység a szállítás, az energia és az erdészet területén a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szemben. A Bankfigyelõ tagszervezetei révén részt vesz az említett szervezetek éves közgyûlésein, illetve folyamatos egyeztetéseket kezdeményeznek ezek vezetõivel, alkalmazottaival.
Munkacsoportokba való rendezõdés, mely elõsegíti a fenti tevékenységek lehetõ legjobb színvonalon való elvégzését.
További információ: Fazekas László – programfelelõs (kitermelõ iparágak és Európai Beruházási Bank) fazekas.laszlo(at)mtvsz.hu Székely Miklós – programfelelõs (EU alapok) mszekely(at)mtvsz.hu Tel.:+36-1/2167297
A Bankfigyelõ hálózat fontosnak tartja, hogy az Európai Beruházási Bank fejezze be a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos projektek támogatását. Ennek érdekében hozta létre a „Kitermelõ Iparágak Bankja”honlapot.
A Milliárdok a fenntarthatóságra? – Társadalmi részvétel erõsítése az uniós források környezeti monitoringjában c. kétéves (2008-2010) programot 10.967.220 Ft-tal támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül. A program hozzájárult az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatos tevékenységek (EU forrásokkal kapcsolatos információk terjesztése, monitoring eredményei a Regionális politika és bankfigyelõ programcsoport keretében) honlapon történõ megjelenéséhez is.
A Regionális politika és bankfigyelõ programcsoport keretében végrehajtott Transparency for state subsidies c. kétéves (2008-2010) projektet 60 000 USD-vel támogatta a Trust for Civil Society for CEE.
Legfrissebb kapcsolódó hír
Robin Hood adót azonnal!
A jelenleg is tapasztalt válságot elsõsorban a pénzügyi szektor idézte elõ, melynek következtében milliók veszítették el munkahelyüket és szegényedtek el még jobban az egész világon, 100 millióval növelve így az éhezõk számát. A pénzügyi rendszer területén mûködõ vállalatok évtizedek óta kihasználják a szabályok rendezetlenségét, ezért elsõsorban õk a felelõsek a válság kialakulása miatt. Megkerülhetetlen, hogy ezen cégek is kivegyék részüket a krízis kezelésébõl, melyre véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciós adó lenne a legalkalmasabb.
A Kohéziós Alapon keresztül az Európai (EU) Unió euró milliárdokat, forint százmilliárdokat fordít nagyberuházások támogatására az újonnan csatlakozott országokban. Gyakori, hogy ezek a források az Európai Beruházási Bank (EIB) kedvezményes kamatozású kölcsöneivel is kiegészülnek.
A Föld Barátai és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelõ Hálózat másodszor adja ki térképét az uniós forrásokból megvalósuló káros nagyberuházásokról. A mostani térképen már 50 beruházás található – köztük 7 magyarországi –, amelyek környezetileg károsak és sokszor gazdaságilag is életképtelenek. A beruházások összértéke meghaladja az 5000 milliárd forintot.
Az Európai Befektetési Bank (EIB) mára a világ legnagyobb köztulajdonban álló hitelintézményévé vált, mégis csak nagyon kevesen hallottak róla. Pedig minden évben közel 50 milliárd euró hitelt helyez ki, fõleg az Európai Unió tagországaiban. De növekvõ mértékben támogat nagyberuházásokat a Mediterrán országokban, Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) 1991-ben alapították, hogy segítséget nyújtson Európa és Közép-Ázsia országaink a gazdasági átmenet során a kommunizmus összeomlása után. Jelenleg 27 országban tevékenykedik. Sajnos rövid története során számos szociálisan és környezetileg káros beruházást támogatott és támogat.
A Világbank a legismertebb nemzetközi pénzügyi intézményt Bretton Woods-ban alapították 1944-ben. Hivatalosan 1946-ban kezdte meg mûködését. Fejlesztési bankként hiteleket és tanácsokat nyúlt az elmaradott és fejlõdõ országoknak, csökkentse a szegénységet. Sajnos az elmúlt több mint 60 évben a Bank nem teljesítette küldetését.
Az Európai Unió bõvítésével számos uniós pénzügyi forrás nyílt meg a kelet-európai országok számára. De az már az elõcsatlakozási alapok felhasználásának tapasztalatából látható, hogy ezen források felhasználásának számos negatív következménye is van.
A Shell nemzetközi vállalat több mint 5000 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el 2006-ban. Az olajóriás erre a profitra többek között a globalizáció kihasználásával, a beruházásaikkal érintett emberek és környezet kizsákmányolásával tett szert. A nemzeti kormányok már nem képesek ellenõrizni a multinacionális vállalatokat, melyek egyetlen célja a profit. Ha egy élhetõ Földet szeretnénk, a Shellnek és társainak a mûködésük következményeivel számoló és a felelõsséget vállaló cégekké kell válniuk.
"Én napenergiába fektetném a pénzem. Micsoda energiaforrás! Remélem, nem kell addig várni e kérdés megoldásával, míg kifogyunk az olajból és a szénbol." Thomas A. Edison (1847–1931)
A jelenleg is tapasztalt válságot elsõsorban a pénzügyi szektor idézte elõ, melynek következtében milliók veszítették el munkahelyüket és szegényedtek el még jobban az egész világon, 100 millióval növelve így az éhezõk számát. A pénzügyi rendszer területén mûködõ vállalatok évtizedek óta kihasználják a szabályok rendezetlenségét, ezért elsõsorban õk a felelõsek a válság kialakulása miatt. Megkerülhetetlen, hogy ezen cégek is kivegyék részüket a krízis kezelésébõl, melyre véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciós adó lenne a legalkalmasabb.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) 1991-ben alapították, hogy segítséget nyújtson Európa és Közép-Ázsia országaink a gazdasági átmenet során a kommunizmus összeomlása után. Jelenleg 27 országban tevékenykedik. Sajnos rövid története során számos szociálisan és környezetileg káros beruházást támogatott és támogat.
A Világbank a legismertebb nemzetközi pénzügyi intézményt Bretton Woods-ban alapították 1944-ben. Hivatalosan 1946-ban kezdte meg mûködését. Fejlesztési bankként hiteleket és tanácsokat nyúlt az elmaradott és fejlõdõ országoknak, csökkentse a szegénységet. Sajnos az elmúlt több mint 60 évben a Bank nem teljesítette küldetését.
Az Európai Unió bõvítésével számos uniós pénzügyi forrás nyílt meg a kelet-európai országok számára. De az már az elõcsatlakozási alapok felhasználásának tapasztalatából látható, hogy ezen források felhasználásának számos negatív következménye is van.
A Shell nemzetközi vállalat több mint 5000 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el 2006-ban. Az olajóriás erre a profitra többek között a globalizáció kihasználásával, a beruházásaikkal érintett emberek és környezet kizsákmányolásával tett szert. A nemzeti kormányok már nem képesek ellenõrizni a multinacionális vállalatokat, melyek egyetlen célja a profit. Ha egy élhetõ Földet szeretnénk, a Shellnek és társainak a mûködésük következményeivel számoló és a felelõsséget vállaló cégekké kell válniuk.
vissza
