Alapszabályunk

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezet elnevezése:
              Magyar Természetvédõk Szövetsége
   Idegen nyelvû neve:
   

   • NATIONAL SOCIETY OF CONSERVATIONISTS-Hungary
   • VERBAND UNGARISCHER UMWELTSCHÜTZER
   • UNION DES PROTECTEURS DE LA NATURE-Hongrie

   Rövidített neve:
              Természetvédõk Szövetsége - MTvSz
   
   

2. Székhelye: 1091 Budapest, IX. ker. Üllõi út 91/b. III/21.
   
   

3. Bélyegzõ: körbélyegzõ, Magyar Természetvédõk Szövetsége felirattal
   
   

4. Embléma: Fehér alapon zöld falevél, melyet egy kék (folyót és szigetét szimbolizáló) kétszer ívelt sáv oszt ketté. Körben felirat: Magyar Természetvédõk Szövetsége
   
   

5. Cél: Természetvédõk Szövetségébe tömörülõ magánszemélyek, közösségek, és jogi személyek általános célja a természet egészének védelme a

   • tagok természet és környezetvédelmi (ide értve az állatvédelmi- és géntechnológiai feladatokat is) tevékenységének segítésén, orientálásán, összehangolásán keresztül,

   • szükséges közös fellépéssel a hatékony információ és tapasztalatcsere megszervezésénél,

   • hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakításával és ápolásával a természet és a természetes élet feltételeinek megóvása érdekében,

   • lakosság ökológiai szemléletformálásával és környezeti oktatásával, nevelésével,

   • az euroatlanti integrációs folyamatban a környezet- és természetvédelmi feladatok elõsegítése,

   • területfejlesztési célok elõsegítése.
     
     

6. A Természetvédõk Szövetsége - tagjai, szervezetei - független, nonprofit, nem politikai szervezet. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
   
   

7. A Szövetség az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjának

   • 4. alpontja alapján - kapcsolódva az alapszabály 5./d. pontjában megjelölt célokhoz - nevelési, oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztésre irányuló tevékenységet végez,

   • 8-9-es alpontja alapján az alapszabály 5./a. pontjában felsoroltakkal összhangban természetvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi és géntechnológiai feladatokat lát el,

   • 19. pontja alapján - az Alapszabály 5/f. pontjának megfelelõen - a Szövetség az euroatlanti integrációs folyamatokban elõsegíti a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesülését.
     
     

   Az itt megjelölt tevékenységek a hivatkozott törvény 26.§ c) 4., 8., 9., és 19 . pontja alapján közhasznú tevékenységnek minõsülnek.

   A Szövetség a Környezetvédelemrõl szóló 1995. évi LIII. törvény 1-2. §-ában megjelölt célokkal összhangban az alábbi feladatokat látja el:

   Az állam kötelezõen ellátandó, hivatkozott törvény 38. §-ában rögzített alábbi feladatait látja el a Szövetség

   • A 38. §. b/ pontja szerinti tevékenység, azaz a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelõzésének, veszélyeztetése helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása.

   • A 38. § f/ pontja szerinti feladatok végrehajtását megalapozó a környezet állapotát és arra gyakorolt hatásokat mérõ-, megfigyelõ-, ellenõrzõ-, értékelõ- és információs-rendszereket épít ki, tart fenn és mûködtet.

   • A 38. § g/ pont szerint a környezet állapotának, mennyiségi és minõségi jellemzõinek feltárása terhelhetõsége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendõ állapotának (célállapot) meghatározása.

   • A 38. § h/ pontja szerinti környezetvédelmi, kutatási, mûszaki-fejlesztési, nevelési-képzési-, mûvelõdési és tájékoztatási feladatok ellátása.

   A települési önkormányzatok közfeladatai közül a hivatkozott törvény

   • 46. § e/ pontja szerint elemzi, értékeli a környezet állapotát és errõl tájékoztatja a lakosságot,
   • 46 § f/ pontja szerinti fejlesztési feladatok során elõsegíti a környezeti állapot javítását.

   A törvény 49. és 53. §-ával összhangban részt vesz a kormány által mûködtetett környezetvédelmi információs és tájékoztatási rendszer kiépítésében, mûködtetésében, illetve a kutatások eredményeinek elterjesztésében, gyakorlati alkalmazásának elõsegítésében és értékelésében.

   A törvény 54. § (1)-(2) bekezdése alapján az állam és a helyi önkormányzat az oktatási és közmûvelõdési intézményrendszeren keresztül biztosítja a környezetvédelmi ismeretek terjesztését és fejlesztését. A Szövetség munkájával segíti ezen intézmények tevékenységét.

   A törvény 67. § alapján a környezetvédelmi igazgatás állami feladat. A Szövetség részt vesz a környezeti hatásvizsgálatok kiértékelésében.

   A Szövetség a természetvédelemrõl szóló 1996. LIII. törvény 1-2. §-ában megjelölt célokkal összhangban elõsegíti az önkormányzatok e törvény 61-64. §-ában megjelölt természetvédelmi feladatait (pl.: javaslatot tesz védett természeti területté nyilvánításra, részt vesz a védett természeti területté nyilvánítás elõkészítésében), illetve elõsegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét.

   Elõsegíti az állam fent megjelölt törvény 69. §-ában megjelölt alábbi tevékenységeit:

   • természetvédelmi információs rendszer kiépítése, mûködtetése
   • természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés, tudatformálás elõsegítése.

   A Szövetség elõsegíti az állatok védelmérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározott önkormányzati, állategészségügyi hatósági feladatok ellátását.

   A Szövetség szakmai információkkal közremûködik a géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény 4. §-ban felsorolt géntechnológiai hatóságok, és 18. §-ban megjelölt géntechnológiai felügyelõ feladatainak ellátásában.

   A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 4. § alapján az ezen jogszabályban megjelölt célok megvalósítása állami szervek, önkormányzatok feladata.

   A Szövetség

   • közremûködik a törvény 2. § a) bekezdésében megjelölt fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtésében,

   • a 3. § (1) bek. a) pontja alapján elõsegíti a térségi, helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseit, annak országos célkitûzésekkel történõ összehangolását,

   • illetõleg b) pontjának megfelelõen részt vesz a fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozásában a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetõleg javítása érdekében,

   • c) pontja szerint környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból elõsegíti a nemzetközi együttmûködés érdekében az Európai Unió regionális politikájához történõ illeszkedést,

   • a (3) bekezdés alapján részt vesz a környezeti adottságok feltárásában és értékelésében, a környezet terhelését, terhelhetõségét figyelembe vevõ területfelhasználási koncepciók kidolgozásában,

   • a (4) bek. d) pontja alapján az európai integrációs feladatokkal kapcsolatos információk közzétételében,

   • a 11. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásában.

   A Szövetség közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, melyrõl a hivatkozott törvények, felhatalmazásuk alapján más jogszabályok, illetõleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján állami szervnek és helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
   
   

8. A Szövetség által nyújtott szolgáltatásokból tagjain kívül más kívülálló személyek is részesülhetnek, mely szolgáltatásokról a Szövetség székhelyén - elõzetes egyeztetést követõen - minden hónap 1. munkanapján 8-10 óra között kérhetõ felvilágosítás.
   
   

9. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megóvása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
   
   

10. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célra fordítja.
    
    

II. fejezet

TAGSÁGI VISZONY

1. A Természetvédõk Szövetsége tagja lehet:

   • jogi személy (a csatlakozás az eredeti jogi státuszt nem érinti)

   • magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ közössége

   • magánszemély

   • gazdálkodó szervezet (1.sz. melléklet)
     
     

2. A tagsági viszony feltételei

   • Alapszabály elfogadása

   • Belépési nyilatkozat aláírása

   • Tagdíj megfizetése

   • Program-nyilatkozat elfogadása

   
   
   2.1. A Tagsági viszony típusai

   • Rendes tag

     • Az 1./ a), b), c) és d) pontokban megjelölt státusz alapján 1997. 02-01-ig a tagsági viszony feltételeinek megfelelõ, valamennyi, tagsági viszonnyal rendelkezõ tag.

     • 1997. 02-02. napjától egy éves levelezõ tagság után, akinek a rendes tagságát a Küldöttgyûlés - mérlegelve az Elnökség javaslatát - elfogadja.
       
       

   • Levelezõ tag

     • 1997. 02-01-ét követõen a tagsági viszonyt létesíteni kívánó, az 1.) a), b), c) d) pontokban megjelölt státusszal rendelkezõ valamennyi tag, aki teljesíti a 2) a), b), c), d)) pontokban leírt tagsági viszony feltételeit.

     • A levelezõ tagság idõtartama egy év, ezen idõszak letelte után a 2.1. a) pont második bekezdése szerint kérheti a levelezõ tag rendes taggá történõ felvételét, vagy megszüntetheti levelezõ tagságát.

     • A levelezõ tag jogait és kötelezettségeit a rendes taghoz hasonlóan gyakorolhatja azzal, hogy aktív, illetõleg passzív választójoggal nem rendelkezik (azaz választásra nem jogosult, illetõleg nem választható), és a Küldöttgyûlésen pusztán tanácskozási joggal vehet részt.
       
       

3. Tagsági viszony keletkezése
   
   3.1. Jogi személy és közösségek esetében:

   • A jogi személy, vagy közösség

     • saját döntési rendszerében elhatározza a csatlakozást,

     • képviselõje nyilatkozik a tagsági viszony feltételeinek elfogadásáról,

     • határidõn belül befizeti a megállapított tagdíjat.
       
       

   • Magánszemélyek esetén:

     • a magánszemély nyilatkozik a tagsági viszony feltételeinek elfogadásáról

     • és határidõre befizeti a tagdíjat.

   A tagsági viszony keletkezésével, megszûnésével kapcsolatos nyilvántartási feladatokat az Elnökség végzi.

4. A tagok jogai:

   4.1. Magánszemélyek esetén

   • részt vesz a Természetvédõk Szövetsége tevékenységében, rendezvényein

   • aktív és passzív választójoggal rendelkezik a továbbiakban részletezettek szerint

   • tagsági jogaikat a maguk közül választott küldöttek útján gyakorolják.

   4.2. Jogi személyek és közösségek esetében:

   • a Küldöttgyûlésre a IV. fejezet 2.1. pontja alapján küldöttet, vagy küldötteket delegálhat

   • aktív-passzív választójoggal bír, azaz választó és választható

   • elnökségi tagnak választható, e jogát küldöttein keresztül gyakorolhatja.
     
     

5. A tagok kötelezettségei:

   • Az Alapszabályban megjelöltek megtartása

   • A Küldöttgyûlés határozatainak végrehajtása

   • Az e fejezet 7. pontjában meghatározott módon tagdíj fizetése

   • Az általa vállalt kötelezettségek teljesítése.
     
     

6. A tagsági viszony változásai:

   • Kilépés: a tag ezen szándékát írásban bejelenti a Szövetség elnökének (tagsági viszonya ezen nappal megszûnik)

   • Kizárás: a Küldöttgyûlés határozata alapján

   • Magánszemély halálával, jogi személy, egyéb közösség jogutód nélküli megszûnésével

   • Törlés: az esedékes tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén az Elnökség 15 napos határidõ biztosítása mellett felhívja a tagot a tagdíj megfizetésére, mely határidõ eredménytelen elteltét követõen az Elnökség a tagot minden külön eljárás nélkül törli a tagok közül.

   A tagsági viszonyban bekövetkezett változásokat az Elnökség tartja nyilván.
   
   

7. Tagdíj fizetése
   A tagdíj megfizetése minden év március 31. napjáig a Természetvédõk Szövetsége számlájára történõ átutalással, illetõleg személyesen a Szövetség irodájának házipénztárában történik.

   A tagdíj összege

   • Jogi személyek és közösségek

     • 10-100 fõs tagság esetén: 500,- Ft

     • 101-500 fõs tagság esetén 1.500,- Ft

     • 501-1.000 fõs tagság esetén 3.000,- Ft

     • 1.001-10.000 fõs tagság esetén 8.000,- Ft

     • 10.000 fõt meghaladó tagság esetén 15.000,- Ft
       
       

   • Magánszemélyek esetén:

     • Adóköteles személyek 500,- Ft

     • Nem adóköteles személyek 200,- Ft

III. fejezet

A MAGYAR TERMÉSZETVÉDÕK SZÖVETSÉGE MÛKÖDÉSE, ALAPELVEI

1. A Szövetség Küldöttgyûlésérõl és az Elnökség üléseinek idõpontjáról, helyszínérõl, napirendi pontjairól legalább 15 nappal az ülések tervezett idõpontja elõtt írásban, ajánlott küldeményben, postai úton értesíteni kell a tagokat, valamint közzé kell tenni a Szövetség havonta megjelenõ Hírlevelében is (a Küldöttgyûlésre és Elnökségre vonatkozó rendelkezések szerint).
   
   

2. A Küldöttgyûlésrõl, és az Elnökség üléseirõl jegyzõkönyv készül, melyrõl a Szövetség Irodájában nyilvántartást vezetnek. Ebbõl a döntések tartalma, idõpontja, hatálya, illetõleg a döntést támogató és ellenzõk aránya megállapítható. Ezen nyilvántartások a tagok és kívülálló személyek számára a helyszínen hozzáférhetõek. A Küldöttgyûlésen hozott döntésekrõl a Küldöttgyûlés ülésének idõpontját követõ 30 napon belül ajánlott küldeményben, postai úton tájékoztatja az érintetteket, valamint a döntéseket, határozatokat a Szövetség havonta megjelenõ Hírlevelében is közzé kell tenni (az Alapszabályban késõbb részletezettek szerint).
   
   

IV. fejezet

SZERKEZETI FELÉPÍTÉS

1. A Magyar Természetvédõk Szövetsége

   • Küldöttgyûlésbõl,

   • Elnökségbõl,

   • Felügyelõ Bizottságból,

   • Központi Irodából,

   • Szakmai munkacsoportokból áll.
     
     

2. A Magyar Természetvédõk Szövetsége legfõbb szerve a Küldöttgyûlés, mely a rendes tagok összességébõl áll.

   2.1. A Küldöttgyûlés tagjainak választása:

   • Jogi személyek és Közösségek esetén

     • 10-100 fõs taglétszámú szervezet esetén: 1 küldött
     • 101-500 fõs taglétszámú szervezet esetén: 3 küldött
     • 501-1.000 fõs taglétszámú szervezet esetén: 6 küldött
     • 1.001-10.000 fõs taglétszámú szervezet esetén: 16 küldött
     • 10.000 fõt meghaladó taglétszámú szervezet: 30 küldött

     A küldöttek mandátumát az Elnökség a Küldöttgyûlés megkezdése elõtt ellenõrzi.
     
     

   • Magánszemélyek esetén:

     Küldött választás szabályai:
     A Szövetség elnöke 4 évenként egy alkalommal, az adott év elsõ alkalommal megtartott küldöttgyûlésre - a küldöttgyûlés összehívására vonatkozó szabályok szerint - meghívja a magánszemély tagokat is.

     A Szövetség magánszemély tagjai - állandó lakóhelyük szerint - maguk közül küldötteket választanak az alábbiak szerint:

     1.	Gyõr-Sopron-Moson	Vas	Zala megye
     2.	Veszprém	Fejér	Komárom megye
     3.	Somogy	Tolna	Baranya megye
     4.	Pest	Nógrád	Heves megye
     5.	Borsod-Abaúj-Zempén	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
     6.	Hajdú-Bihar	Jász-Nagykun-Szolnok megye
     7.	Békés	Bács-Kiskun	Csongrád megye
     8.	Budapest

   Magánszemély tagjai maguk közül egyszerû szótöbbséggel hozott nyílt szavazással 1-1 küldöttet, azaz összesen 8 küldöttet választanak. A választásról jegyzõkönyv készül, melyet a választást követõen a jegyzõkönyv vezetõje átad a Szövetség elnökének.

   A küldöttek megválasztását követõen a Szövetség magánszemély tagjai az õket megilletõ jogokat a küldöttek útján gyakorolják.

   A Küldöttgyûlésen minden küldöttet egy szavazat illet meg.

   2.2. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések:

   • Az Alapszabály, Programnyilatkozat elfogadása, módosítása

   • Az Alapszabály mellékleteinek, valamint a szervezet gazdálkodására, mûködésére vonatkozó egyéb szabályok jóváhagyása.

   • A Jelölõ Bizottság jóváhagyása

   • Az éves munkaterv és költségvetés jóváhagyása, valamint az elõzõ év teljesítésérõl szóló beszámoló jóváhagyása.

   • A tiszteletbeli elnök(ök), a társelnökök, az ügyvezetõ elnök és az elnökség további tagjainak, valamint a Felügyelõ Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése.

   • Az Elnökség éves beszámolójának jóváhagyása

   • A munkabizottságok vezetõinek megválasztása, felmentése, döntés a beszámoló elfogadásáról.

   • Tagdíj megállapítása

   • Más társadalmi szervezetekkel való egyesülés kimondása

   • Döntés a szervezet megszûnésérõl, feloszlatásáról

   • Minden olyan ügy, melyet jogszabály hatáskörébe utal, illetõleg melyrõl az alapszabály így rendelkezik

   • Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg a közhasznúsági jelentés jóváhagyása, melynek tartalmazni kell:

     1. a számviteli beszámolót

     2. költségvetési támogatás felhasználását

     3. vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást

     4. cél szerinti juttatások kimutatását

     5. a központi költségvetési szervtõl, elkülönült állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, a kisebb települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét.

     6. a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve mértékét

     7. a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót

     8. mindazon kérdéseket, melyet a hatályos jogszabályok a közhasznúsági jelentésre elõírnak.

   • felhatalmazza az Elnökséget a 3.2. pontban megjelölt keretek között a költségvetési tételek átcsoportosítására.

   Az 1997. évi CLVI. törvény 19. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak rendelkezés az éves beszámoló elkészítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

   2.3. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt egyéb kérdésekben az Elnökség dönt.

   2.4. A Küldöttgyûlés szavazással, egyszerû (50 % + 1 szavazat) többséggel 4 éves idõtartamra választja meg a társelnököket, az ügyvezetõ elnököt, az elnökség további tagjait, valamint a felügyelõ bizottság elnökét és tagjait.

   2.5. A küldöttgyûlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyûlést a Szövetség ügyvezetõ elnöke hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót - mely tartalmazza a határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyûlés idõpontját is - az ülés tervezett idõpontja elõtt legalább 15 nappal, postai úton ajánlott levélben meg kell küldeni a Szövetség tagjainak, valamint közzé kell tenni a Szövetség havonként megjelenõ Hírlevelében is.

   A Küldöttgyûlést össze kell hívni:

   • Az Elnökség határozatára

   • A küldöttek legalább 10 %-nak ok- és cél megjelölésével benyújtott indítványára a határozat meghozatalától, illetõleg a kérés kézhezvételétõl számított 30 napon belül

   • A bíróság elrendelése alapján.

   2.6. A Küldöttgyûlés helyét, idejét, napirendi pontjait az Elnökség készíti elõ.

   2.7. A Küldöttgyûlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele (50 %+1 fõ) jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, majd ismételten összehívott küldöttgyûlés a jelenlévõk számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendben szereplõ ügyekben.

   2.8. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt szavazással hozza, azonban egyszerû szótöbbséggel hozott határozattal dönthet a titkos szavazásról is.
   A Küldöttgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, melyet a levezetõ elnök és a jegyzõkönyv vezetõje ír alá, és két jelenlévõ küldött hitelesíti.

   2.9. A Küldöttgyûlés nyilvános, azon a tagokon kívül más kívülálló személy is részt vehet.

   2.10. A Küldöttgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza (50 %+1 szavazat).

3. Elnökség

   3.1. A tiszteletbeli elnök
   A tiszteletbeli elnökö(ke)t a Küldöttgyûlés határozatlan idõre választja a természet egészének védelme érdekében kiemelkedõen tevékenykedõ emberek körébõl. A tiszteletbeli elnök(ök) elnökségi tagként segíti(k) a Szövetség munkáját, tényleges képviseleti jogosultsága(uk) nincs.

   3.2. Az Elnökség tagjai:

   • tiszteletbeli elnök(ök)

   • két társelnök

   • ügyvezetõ elnök

   • és legfeljebb további öt tag.

   3.3. Az elnökség hatásköre:

   • Az Elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Küldöttgyûlés vagy más szerv hatáskörébe.

   • Éves munkaterv és éves költségvetés elõkészítés

   • A Küldöttgyûlés két ülése között a szervezet irányítása

   • Tagok személyében bekövetkezett változás adminisztrálása

   • A Szövetség alkalmazottaival kötött munkaszerzõdések jóváhagyása

   • A Szövetség céljainak megvalósítása a tagság döntéseinek megfelelõen

   • A Küldöttgyûlés által jóváhagyott éves költségvetésen felül kapott összegek felhasználásáról való döntés

   • 10 %-ot átcsoportosítani a költségvetési tételek között.
     
     

4. Az Elnökség mûködése

   4.1. Az Elnökség a Küldöttgyûlés két ülése között legalább negyedévenként ülésezik. Az Elnökség tagjait 15 nappal az Elnökség ülése elõtt, az ügyvezetõ elnök ajánlott levélben írásban értesíti. A meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyszínét, idõpontját, a napirendi pontokat. Az ülésekre a Felügyelõ Bizottság elnökét és a szakmai munkacsoportok vezetõit is meg kell hívni. Az elnökségi ülések nyilvánosak, a Szövetség tagjain kívül más kívülálló személyek is részt vehetnek megfigyelõként.

   Az elnökségi ülés döntéseit, határozatait, állásfoglalásait és a jegyzõkönyvet az elnökségi ülés után egy hónapon belül az Elnökségnek és a Felügyelõ Bizottság elnökének írásban kell eljuttatni. A határozatokat, állásfoglalásokat az érintettekkel ajánlott küldemény útján kell közölni, illetõleg a Szövetség havonta megjelenõ Hírlevelében közzé kell tenni.

   4.2. Az elnökségi ülés határozatképes, ha legalább 5 tag jelen van.

   Az Elnökség határozatait egyszerû többséggel (jelenlévõk 50 %+1 jóváhagyása) hozza. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ elnök szavazata dönt.

   Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza, azonban elhatározhatja a titkos szavazást is.

   4.3. Az Elnökség ülésérõl jegyzõkönyvet kell felvenni, melyet az egyik elnökségi tag hitelesít.

   4.4. Az Elnökség és a tisztségviselõk a természet egészének védelme érdekében állásfoglalásokat adhat ki, és az elfogadott programnyilatkozat szellemében, és annak megfelelõen nyilatkozhatnak a szervezet nevében.
   
   

5. A tisztségviselõk
   A Magyar Természetvédõk Szövetsége tisztségviselõi: a társelnökök és az ügyvezetõ elnök.

   5.1. A tisztségviselõk a polgári jog általános szabályai szerint képviseleti joggal rendelkeznek.

   5.2. A társelnökök

   • Jogosultak képviselni a Szövetséget állami, társadalmi szervek elõtt és a külföldi kapcsolatokban.

   • Vezetik és szervezik az Elnökség munkáját, felelõsek a Szövetség munkáját meghatározó stratégiai döntések elõkészítéséért.

   • Az Elnökség bármely tagját eseti megbízással felruházhatják a társelnök feladatainak ellátásához szükséges jogkörrel, azonban a képviseleti jogot át nem ruházhatják.

   • Az Elnökség döntése szerint az egyik társelnök gyakorolja a munkáltatói jogkört az ügyvezetõ elnök felett.
     
     

   5.3. Az ügyvezetõ elnök

   • Jogosult képviselni a Szövetséget állami, társadalmi szervek elõtt és a külföldi kapcsolatokban.

   • Elõkészíti és összehívja az Elnökség üléseit, gondoskodik a Küldöttgyûlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról. Irányítja és szervezi a Központi Iroda tevékenységét, a Szövetség alkalmazottjai felett munkáltató jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

   • Irányítja a Szövetség gazdálkodását, felelõs a gazdasági, pénzügyi kérdésekben hozott határozatokért és a határozatok végrehajtásáért.

   • Az Elnökség bármely tagját eseti megbízással felruházhatja az ügyvezetõ elnök feladatainak ellátásához szükséges jogkörrel, azonban képviseleti jogát át nem ruházhatja.

   • A Szövetség székhelyén a Központi Iroda útján gondoskodik olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a vezetõ szerv döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, illetõleg a döntést támogatók és ellenzõk aránya (lehetõség szerint személye) megállapítható.

   • Ajánlott küldeményben, elektronikus és postai úton a Központi Iroda közremûködésével gondoskodik a vezetõ szerv döntéseinek érintettekkel való közlésérõl, nyilvánosságra hozataláról.

   • A Szövetség székhelyén minden hónap elsõ munkanapján 8-10 óra között a Központi Irodában biztosítja a Szövetség mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, beszámolókba való betekintést, nyújtott szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetõségeirõl való tájékoztatást.

   • Tevékenységének és gazdálkodásának fõbb adatait évenként egy alkalommal a Népszabadság c. napilapban, illetve egyéb szakirányú sajtó útján nyilvánosságra hozza.

   • Gondoskodik a Szövetség mûködésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
     
     

6. Szakmai munkacsoportok
   A Küldöttgyûlés alakítja a tagok javaslatára, feladata az adott területen a Szövetség projektjeinek kidolgozása, a hosszabb és rövidebb távú feladatok kijelölése.

   Szakmai munkacsoportok lehetnek pl.:

   • Környezeti Nevelési Munkacsoport

   • Természetvédelmi Munkacsoport

   • Környezetvédelmi Munkacsoport
     
     

7. A Központi Iroda

   7.1. Vezetõje az ügyvezetõ elnök

   7.2. Tagjai munkavállalók

   7.3. Feladatait az Elnökség határozza meg

   7.4. Gondoskodik a Közhasznú Szervezetekrõl szóló törvény 7. § (2) bekezdése, illetve 5. §-ának b/ pontjában megjelölt feladatok ellátásáról.
   
   

8. Felügyelõ Bizottság, mint Felügyelõ Szerv

   8.1. A felügyelõ szerv hatásköre:

   • a szervezet mûködésének, gazdálkodásának, vezetõségének ellenõrzése, melynek során a Szövetség könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést és a szervezet munkavállalóitól felvilágosítást, illetõleg tájékoztatást kérhet,

   • tanácskozási joggal részt vehet a Küldöttgyûlésen,

   • az 1997. évi CLVI. törvény 11. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén tájékoztatja az intézkedésre jogosult szervet és kezdeményezi annak összehívását,

   • ellenõrzi a Szövetség jelentéseit, álláspontját ismerteti a küldöttgyûléssel,

   • mérleg/eredménykimutatás ellenõrzése,

   • évente egyszer köteles a Küldöttgyûlés elõtt beszámolni,

   • ügyrendjét a testület maga határozza meg,

   • a Bizottság elnöke részt vesz az Elnökség ülésein,

   • mindazon feladatok ellátása, melyet jogszabály elõír.
     
     

   8.2. A Felügyelõ Bizottság 3 fõbõl áll: elnök és két tag.
   
   

9. Összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések

   9.1. A vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet rész az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

   • kötelezettség, vagy felelõsség alól mentesül,

   • bármely más elõnyben részesül, illetõleg megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.

   Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetõleg társadalmi szervezet tagjának tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.

   9.2. Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke, tagja, a Szövetség könyvvizsgálója az a személy, aki: a vezetõ szerv tagja,

   • a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik,

   • a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabály szerinti juttatást,

   • fent felsorolt személyek hozzátartozója.

   9.3. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, mely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
   A vezetõ tisztségviselõ, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más szervnél is betölt.

V. fejezet

A MAGYAR TERMÉSZETVÉDÕK SZÖVETSÉGE GAZDÁLKODÁSA

A Magyar Természetvédõk Szövetsége tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a díjfizetésen túl a tartozásokért vagyonukkal nem felelnek.

A Szövetség vagyona: Elsõsorban tagdíjakból, magánszemélyek és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból és gazdasági tevékenységébõl keletkezik.

A Magyar Természetvédõk Szövetsége pénzeszközeit pénzintézeti számlán kezeli. A bankszámla felett az ügyvezetõ elnök rendelkezik, a Központi Iroda egyik programvezetõ munkavállalójával együttesen.

VI. fejezet

A MAGYAR TERMÉSZETVÉDÕK SZÖVETSÉGE MEGSZÛNÉSE

• a Küldöttgyûlés határozata alapján (feloszlás)
• a Szövetség további mûködését támogató tagok száma nem éri el a 10 fõt
• a törvényekben meghatározott egyéb módon
• más szervezettel egyesül
• a bíróság feloszlatja, vagy megszûntét megállapítja.

Ezen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.

Budapest, 2002. július 13.

                  Cselószki Tamás                   Farkas István
                       társelnök                       ügyvezetõ elnök

1. sz. melléklet

A gazdálkodó szervek viszonya

1. A Szövetségnek gazdálkodó szervezet is tagja lehet.

   1.1. Ha ezt írásban bejelenti

   1.2. Az Elnökség ezt jóváhagyja

   1.3. Gazdasági tevékenysége nincs ellentétben a Szövetség céljaival, tevékenységével

   1.4. Éves tagdíjat befizeti, vagy megváltja.
   
   

2. Irányelvek a gazdasági szervezetek által fizetett tagdíjra

   2.1. A tagdíj összegét az Alapszabály határozza meg

   2.2. Ezen összegen túlmenõen a tagok további fizetési kötelezettséget vállalhatnak

   2.3. A tagdíj összegét nem pénzbeli fizetéssel váltja meg.
   
   

3. A tagokat megilletõ jogokat delegált küldötte útján gyakorolja, illetõleg teljesíti kötelezettségeit.
   
   

4. Képviselõje (vezetõ tisztségviselõje) tanácskozási joggal részt vesz a Küldöttgyûlésen, így vehet részt a Szövetség munkájában.
   
   

5. Igényt tarthat a Szövetség tevékenységével kapcsolatos állásfoglalások, programok, stb., tagok részére kiadott írásos anyagára.