Mit tehet az európai és magyar agrárpolitika a környezetért és a társadalomért?

Az európai és magyar agrárpolitika főbb kihívásairól és célkitűzéseiről tanácskoztak a Földművelésügyi Minisztériumban.

Az európai és magyar agrárpolitika környezeti és társadalmi kérdéseiről tartott konferenciát a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2015. február 11-én. A rendezvény apropóját az adta, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) számos eszközzel segíti a természeti erőforrások védelmét, a vidéki helyi lakosság megélhetését. Konferenciánkon az uniós agrárforrások egy részével gazdálkodó magyar Vidékfejlesztési Program természetvédelmi és helyi élelmiszerekkel kapcsolatos támogatási eszközeit mutattuk be, illetve kutattuk az agrárpolitika és a programok jobbításának lehetőségeit.


A Földművelésügyi Minisztériumban rendezett tanácskozás megnyitóján V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta, hogy a természetvédelem és a vidékfejlesztés egymásra épülő és egymást erősítő feladatok. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) 2013-as reformjában nagy hangsúlyt kaptak a környezetvédelmi szempontok, és egyre erőteljesebben jelennek meg a vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célok. A KAP-on belül egységet alkot a mezőgazdasági termelés és a természet fenntartása.

Az 1957-ben a Római Szerződés által létrehozott Közös Agrárpolitika (KAP) megalakításakor a mezőgazdasági termelékenység emelését, a mezőgazdaságban dolgozók számára megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítását, az agrárpiacok stabilizálását, a termelők és fogyasztók védelmét, az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálását és a fogyasztói igények méltányos árú kielégítését tűzte ki célul. Ezek a célok az eltelt közel 60 év alatt sok tekintetben változtak. Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) most már igyekszik nagy figyelmet fordítani arra, hogy biztonságos és egészséges élelmiszer kerüljön a tányérunkra, szabályai a „szántóföldtől az asztalig” érvényesek.

A KAP-reform a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektet az agrárterületek ökológiai állapotának javítására és ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzésére, azon keresztül, hogy a gazdálkodókat, mint a biodiverzitás-védelem kulcsfontosságú szereplőit arra ösztönzi, hogy földjeiken fenntarthatóan, természetkímélő módon állítsák elő termékeiket – nyilatkozta dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Az újszerű szabályozás a „zöldítés” gyakorlatát építi be a támogatás rendszerébe. Ezekre az intézkedésekre a közvetlen kifizetések 30%-át fordíthatják a tagállamok, teljesítésüket pedig kötelezővé teszik a gazdálkodók számára.

A Közös Agrárpolitikával összhangban készített Vidékfejlesztési Program is segítséget nyújthat a megbízható helyi élelmiszerek választásához, például a Rövid Ellátási Láncok fejlesztésének támogatásával, az ökológiai gazdálkodás fenntartásával és fejlesztésével, vagy a különleges fogyasztói igényeknek megfelelő élelmiszerek előállításának támogatásával. A témának aktualitást ad, hogy megkezdődött a Vidékfejlesztési Program társadalmi egyeztetése is, a dokumentum készítői 2015. február 28-ig várják a Programmal kapcsolatos véleményeket.


« vissza