Kétes eredményeik ellenére támogatnák az észak-afrikai régiót a közbankok

A héten megrendezésre kerülő, Európai Unió vezetői találkozóján az észak-afrikai régióban történtekre reagálva az Európai Bizottság többek között a közbankok gazdasági szerepvállalását erősítené. A Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat (Bankfigyelő) és hazai tagja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint azonban az átláthatatlan hitelezése miatt erősen támadott Európai Beruházási Bank (EIB) és a területen eddig nem tevékenykedő Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) nem alkalmas az átmenet elősegítésére.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője februárban az EIB hitelezésének növelését és az EBRD hitelezésének megkezdését javasolta, mely véleménye szerint fontos segítséget nyújthat az észak-afrikai térség demokratikus átalakulásához. Az EBRD Egyiptom és Marokkó tekintetében 1 milliárd eurót, az EIB pedig jelenlegi hitelezési összegét 1 milliárd euróval megnövelve (összesen így már 6 milliárdra) sietne a térség segítségére. Az Európai Bizottság részéről, március 8-ai dátummal kiadott „Partnerségben a demokráciáért és a fejlődésért a Mediterrán régióban” anyagot minden bizonnyal elfogadják majd, így mindkét említett közbank jelentős szerepet fog játszani nem csak a térség gazdasági, de a politikai átalakulásában is.

Az EIB hitelezését régóta több fronton, erős kritikák érik. Láthatjuk, hogy 2002 óta több mint 10 milliárd eurót juttatott az észak-afrikai régióba, ám ez az összeg egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ehhez a bank ellenőrzéseinek hatékonytalansága is hozzájárul. Ez áttételesen hozzájárult az Egyiptomban kitört zavargások fő okához, a korrupcióhoz, így az átláthatóság igénye az eddigieknél sokkal erőteljesebben jelenik meg. Az EIB hiteleinek helyi lakosságra gyakorolt pozitív hatásainak elmaradása, valamint a vezetők és a helyi üzletemberek ügyei még egy stabil országban is komoly ellenérzést váltanának ki a közbankkal szemben. A Bankfigyelő szerint a pénzintézet nem lenne képes jelentősen javítani ilyen rövid idő alatt megszokott hitelezési tevékenységén.

Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetségének fejlesztéspolitikai programfelelőse elmondta: „Az Európai Parlament nemrég szavazott az EIB, EU-n kívüli hitelezési tevékenységének meghosszabbításáról. Támogatása mellett rámutatott, hogy a banknak fontos előrelépnie az átláthatóság kérdéskörében, valamint a fejlesztéspolitikai célokhoz való hozzájárulások terén is. Amíg az EIB erre nem képes, azt kérjük a Bizottságtól, hogy ne kapjon a bank további forrásokat a jelenleg átalakulás alatt álló régió tekintetén, ehelyett fontosabb lenne a térség politikai színtéren történő átalakulásának támogatása.”

Az EIB hitelösszegének megemelése előtt át kell tekinteni a korábbi hiteleket, megvizsgálni voltak-e olyanok, amelyek nem teljesítették a hozzá fűzött reményeket és ennek okait meg kell szüntetni a további hitelezések során.

Az EBRD célja a közép és kelet európai, valamint a volt szovjet államok piacgazdaságba történő átmenetének segítése, a többpártrendszer kialakulása során. Az elmúlt 20 évben 30 országban végzett tevékenysége alatt azonban mindösszesen 1 (Csehország) került befizetői státuszba. Mivel a bank semmiféle tapasztalattal nem rendelkezik a mediterrán régióban, sőt nincs olyan nyilvánosan megismerhető anyaga sem, mely a szegénység felszámolásának alapelveit taglalja, nem valószínű, hogy jobban teljesítene, mint a volt szocialista országokban.

„Az EBRD által lefedett régióban 20 év után sem láthatóak a fenntarthatóság és a társadalmi egyenlőség jelei. A legtöbb országban megmaradt a szegénység és a tekintélyelvűség, miközben a gazdaság liberalizációját a pénzügyi válság vissza is vetette. Ez nehezen nevezhető sikeres időszaknak, mely megalapozhatná egy új környezetben való tevékenység elindítását, ráadásul egy olyan régióban, ahol különösen nagy a bizonytalanság, Egyiptomban jelenleg kormány sincs” - mondta a Bankfigyelő EBRD koordinátora Fidanka Bacheva-McGrath.

« vissza