Kerekasztal beszélgetés a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról

A Magyar Természetvédők Szövetsége, az Alapvető Jogok Biztosának Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Helyettese és a Friends of the Earth Europe kerekasztal beszélgetést szervezett a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásokról és hazánk génmódosítás-mentességéről.


Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tavaly megindult tárgyalások a tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról (Transzatlanti Kereskedelmi- és Befektetési Partnerség – TTIP), valamint az EU és Kanada között megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény – CETA) jelentős kihívás elé állítják a hazánkban és az Unióban az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság és környezetvédelem terén elért törvényi, jogszabályi vívmányokat, többek között hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességét.

Hiába tartalmazza a magyar alkotmány a génmódosítás-mentességet, mikor az EU-s jogszabályok, és az Egyesült Államokkal illetve Kanadával megkötni tervezett szabadkereskedelmi egyezmények felülírják azt – [1]mondta Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese a kerekasztal beszélgetésén. – A zöldombudsman hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is erőteljesen kell képviselnie az ország génmódosítás mentességét az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokon.

Adrian Bebb, a Friends of the Earth Europe (Föld Barátai Európa) szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy EU és Kanada közötti egyezményben közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása”. [1] Ez pedig azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszerbiztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem elé helyezik. Azt is hozzátette, hogy Európa az elővigyázatosság elvét tartja szem előtt a génmódosított növényeknél, vagyis azok addig nem kaphatnak engedélyt, amíg be nem bizonyosodik, hogy nincsen káros hatásuk a környezetre és az egészségre. Az Egyesült Államok és Kanada ezzel szemben bízik a géntechnológiai cégek ítéletében, és csak akkor avatkozik be, ha probléma jelentkezik, amikor már megtörtént a baj. A TTIP és a CETA viszont aláásná az elővigyázatosság elvét.

A beszélgetésen elhangzott az is, hogy bár az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt még azt állította, hogy az élelmiszerbiztonság kérdése nincs napirenden, a TTIP tárgyalások nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint mégis folynak egyeztetések az élelmiszerbiztonsági szabályokról. A dokumentumok szerint a terv az, hogy az erre vonatkozó rendelkezések harmonizálását kétoldalú kereskedelmi bizottságok végzik majd. Ez jelentős eltávolodás a jelenlegi helyzettől, amelyben az EU egyrészt önállóan dönt az élelmiszerbiztonsági kérdésekről, másrészt abban élelmiszerbiztonsági szakértők vesznek részt, míg a TTIP után a döntés kereskedelmi tárgyalók kezébe kerülne. Bebb szerint félő, hogy ha ezek a bizottságok felállnak, csendben, hosszú és bonyolult szakszövegekbe rejtve lazítanak például a génmódosított élelmiszerek jelölési szabályain.

Aggodalomra ad okot az is, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások során az Európai Bizottság háttéralkukat is köt Kanadával és az Egyesült Államokkal. Egy kiszivárgott levélből [2] az is kiderült, hogy a CETA tárgyalások után az EU akkori egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Tonio Borg biztosította kanadai miniszter kollégáját arról, hogy az EU hajlandó lenne a lehető leghamarabb engedélyezni a génmódosított repce behozatalát. Ez azért különösen problémás, mert a repcének Európában van a géncentruma, így a keresztbe porzások miatt idővel a transzgén átkerülhetne a repce vadon élő rokonaiba. A hasonló génszennyezések miatt Kanadában ma már lényegében lehetetlen génmódosítás-mentes repcét termeszteni, és ha beengednénk a génmódosított repcét Európába, akkor minket is ez a veszély fenyegetne – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Ha utat engedünk az EU és Kanada valamint az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezménynek, akkor számos környezeti és élelmiszerbiztonsági veszélynek tesszük ki magunkat.
Az egyezmények hatására ún. választott bíróság előtt multinacionális cégek beperelhetik kormányunkat, ha olyan szabályokat vezet be, amellyel védi az egészségünket, a környezetet vagy az állampolgárok jogait, amennyiben ezek az intézkedések veszélyeztetik egyes óriáscégek profitérdekeit. A tavalyi év során a TTIP-val szemben egyre erősödő tiltakozás hatására erről az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmusról (ISDS) az Európai Bizottság társadalmi vitát kezdeményezett. A társadalmi vitában – eddig példa nélkül álló módon – 150 ezer európai állampolgár vett részt, és 97%-uk egyértelműen ellenezte, hogy az ISDS része legyen az egyezménynek.

Az elmúlt hónapokban több tanulmány is cáfolta a TTIP állítólagos kedvező gazdasági hatásával kapcsolatos eddigi kijelentéseket. Számos kutatásból az derül ki, hogy a TTIP több százezer munkahely megszűnéséhez vezetne Európában. Mindehhez hozzájön, hogy az egyezmény hatására jelentősen megnőne a mérgező növényvédő szerek felhasználása, ami tönkretenné az éves szinten 23 milliárd eurós forgalmat realizáló bioélelmiszerek termesztésével és kereskedelmével foglalkozó ágazatot, valamint az európai méhészetet is. [3] Ha ehhez hozzávesszük még a növényvédő szerek felhasználása miatt megnövekedő egészségügyi kiadásokat, valamint az ISDS perek következtében a kormányok által a multinacionális cégeknek fizetendő kártérítéseket, akkor felmerül a kérdés, hogy biztosan megéri-e feláldozni ennyire kétséges előnyök oltárán az európai élelmiszerbiztonságot és környezetvédelmet valamint hazánk génmódosítás-mentes mezőgazdaságát? – tette hozzá Fidrich Róbert.

E két „trójai” egyezmény hatására növekedhet a génmódosított növények felhasználása Európa szerte, és Magyarország génmódosítás-mentessége is veszélybe kerülhet. Mindezek figyelembevételével szorgalmazzuk, hogy a kormány határozottan álljon ki azért, hogy a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság jelenlegi szintjét aláásó javaslatok, valamint a befektető-állam vitarendezési mechanizmus ne kerülhessen bele az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezménybe. Mivel a TTIP-nek mintaként szolgáló Kanada és az EU közötti, már aláírt egyezmény (CETA) hasonló pontokat tartalmaz, és szerves része a befektető-állam vitarendezési mechanizmus, ezért azt nem szabadna ratifikálnia hazánknak – összegezte az elhangzottakat Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke a beszélgetésen.

Jegyzetek:

[1] A „biotechnológiai termékek” kategóriába ebben az esetben beleértendőek a génmódosított növények, élelmiszerek is. Bővebb információ:
http://www.foeeurope.org/sites/default/files/gm_food_eu-us_trade_deal.pdf

[2]http://www.scribd.com/doc/239784824/Leaked-EU-Side-Letter-on-GMOs-in-CETA

[3]http://mtvsz.blog.hu/2015/01/21/trojai_egyezmenyek_kesz_katasztrofa



« vissza