| |
|
|
|
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
|
ELÉRHETŐSÉGEINK
Ha kérdése, problémája van, forduljon hozzánk bizalommal!
1091 Budapest, Üllői út 91/b.
1450 Budapest, Pf.: 123.
Telefon: (1) 216-7297
Telefax: (1) 216-7295
info@mtvsz.hu
adószám: 19014654-2-43
bankszámlaszám:
11709002 - 20120887 |
 |
|
| |
 Magyarország jövõjét veszélyezteti, ha 2011-tõl külföldiek is földtulajdonhoz juthatnak hazánkban
Budapest, 2009. december 4.: „Mi lesz veled magyar föld?” címmel rendezett konferenciát a Magyar Természetvédõk Szövetsége. Az eseménnyel a természetvédõk többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy természeti és gazdasági értékünk, a magyar föld veszélybe kerülhet, ha 2011-ben megszûnik Magyarországon a földvásárlási moratórium, és a külföldiek számára lehetõvé válik, hogy törvényesen szerezzenek földtulajdont hazánkban.
Az utóbbi idõszakban egyre több szó esik a földrõl, a földtulajdonról, sok szakértõ, érdekképviselet, kutatóintézet foglalkozik a kérdéskörrel, és vitathatatlanul egy „átpolitizált” témáról van szó. Ez a helyzet adta az apropóját annak a 2009. december 4-én megrendezett konferenciának, amelyet a Magyar Természetvédõk Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságával és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen rendezett meg.
A jelenleg érvényben lévõ uniós szabályozás szerint hazánkban csak belföldi magánszemélyek – õk is csak 300 hektárig vagy 6000 aranykorona értékig – szerezhetnek földtulajdont, amely alól a magyar állam és az önkormányzatok képeznek kivételt. Mivel Magyarország uniós csatlakozása idején jelentõs különbségek voltak a régi és az új tagállamok földárai, földpiacai között, ezért több újonnan csatlakozó ország – köztük Magyarország is – élt azzal a lehetõséggel, hogy néhány év késéssel nyissa meg földpiacát a többi tagállam gazdái számára. Ez a moratórium 2011-ben lejár, akkor Magyarország – a jelenlegi szabályozás szerint - köteles lesz megnyitni földpiacát.
A konferencia elõadói és résztvevõi, pártállástól és szakmai háttértõl függetlenül, egyetértettek abban, hogy a magyar kormánynak kezdeményeznie kell majd a moratórium meghosszabbítását.
A rendezvényen szó volt a nyugat-európai földpiac helyzetérõl, ami viszonylag zárt, kevés terület cserél gazdát, és az utóbbi idõben hazánkhoz hasonlóan ott is jelentõs területeket vonnak ki a mezõgazdasági mûvelés alól, egyre több területet építenek be, úthálózatokat alakítanak ki. Növekvõ földigényhez vezet az is, hogy a világ népességének növekedése miatt egyre nagyobb az igény az élelmiszerre, illetve azokra a területekre, amelyek alkalmasak élelmiszer-alapanyagok termesztésére. Mindemellett megjelent az agroüzemanyagok (biodízel, bioetanol) iránti kereslet is, amelyek elõállítása további földterületeket igényel.
A konferencia résztvevõi arra is felhívták a figyelmet, hogy a különbözõ okok miatt várhatóan egyre növekszik majd az érdeklõdés a hazai termõföldek iránt, amennyiben a külföldiek elõtt is megnyílik a vásárlás lehetõsége. Ez környezetvédelmi, vidékfejlesztési szempontból óriási veszélyt rejt magában. Elõfordulhat, hogy egy több ezer kilométerre lakó gazda vagy vállalkozás is tulajdonjogot szerez egy földterület felett. Nyilvánvalóan az ilyen tulajdonosnak kevéssé lesz érdeke, hogy oly módon gazdálkodjon, hogy az ne legyen káros hatással a környezetre, hiszen nem kell helyben laknia, csak közvetetten érintik a felmerülõ környezeti problémák, nem alakít ki kapcsolatokat, együttmûködést az adott térség gazdáival, lakóival.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy amennyiben a magyar földpiac megnyílik a külföldiek elõtt, Magyarországnak kevés lehetõsége lesz arra, hogy feltételekhez (pl. helybenlakás, gazdálkodási gyakorlat) kösse a földtulajdon megszerzését. Ennek az az oka, hogy az uniós csatlakozási szerzõdésben a földtulajdonlás a tõke szabad áramlásának hatálya alá tartozik, és ezért a tagállam nem támaszthat további feltételeket, amelyek gátolhatják a tõke áramlását.
A konferencián Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetõ egyetemi tanára elõadásában hangsúlyozta: „A jelenlegi helyzetben az államnak meghatározó földtulajdonosként kell megjelennie, ezért kiemelten fontos a földvagyon privatizációjának megállítása. A földhasználatban be kell vezetni a mezõgazdasági üzemek kötelezõ szabályozását, ami az üzemméret korlátozásával lebonthatja a mai nagybirtokrendszert, a birtokszerkezetben a kis- és középüzemek arányát teheti meghatározóvá, jelentõsen növelve a föld eltartó képességét és a vidék életminõségét. A földügyi igazgatást olyan új intézményrendszerré kell átalakítani, amely – a Nemzeti Birtokpolitikai Központtal – az állami földek közcélú használatát szolgálja és szavatolja a földek mennyiségi és minõségi oltalmát.”
„Égetõ szükség lenne arra, hogy politikamentesen, széles körben, egy átfogó vidékstratégiába ágyazva vitassuk meg a magyar föld jövõjével kapcsolatos kérdéseket. Alapvetõ érdekünk, hogy kezdeményezzük a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium meghosszabbítását, amelyre jelenleg még van lehetõségünk.” – nyilatkozta Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédõk Szövetségének programvezetõje.
|
| |
 vissza |
|
|
|
Keressen minket
a facebookon
|
|
|
és a twitteren is!
|
|
 |
|
|
|
|
Számoljon a szén-dioxid kibocsátással!
|
|
|
|
|
|
|
|
"Én napenergiába fektetném a pénzem. Micsoda energiaforrás! Remélem, nem kell addig várni e kérdés megoldásával, míg kifogyunk az olajból és a szénbol."
Thomas A. Edison (1847–1931)
|
|
|
|
|
|
|
|
2010.08.27 - 2010.09.04
Vidor Fesztivál, Nyíregyháza
A fenntarthatóságot népszerûsítõ rendezvénysorozatunk XI. állomása |
 |
|
|
|
2010.09.04
V. Császtai Búcsú, Edelény
A fenntarthatóságot népszerûsítõ rendezvénysorozatunk XII. állomása |
|
|
|
|
2010.09.10 - 2010.09.12
Szüreti Fesztivál, Kiskunhalas
A fenntarthatóságot népszerûsítõ rendezvénysorozatunk XIII. állomása |
|
|
|
|
|
