Fenntartható fejlődési tanács: nemzeti érdek az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósulása

(MTI) - Magyarországnak elemi nemzeti érdeke, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai megvalósuljanak 2030-ig - hangsúlyozta Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen rendezett konferencián kedden, Budapesten.


Hozzátette: Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a világszervezet fenntartható fejlesztési céljainak teljesüléséhez érdemben hozzájáruljon. Úgy vélte, meg kell azonban azt is nézni, hogy mely területeken tudna nagyobb eredményt felmutatni az ország, ésszerű költségvállalás mellett.

Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ dokumentumának egyetemes jellegéből adódóan minden országnak van feladata. Hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett az ajánlások megvalósításában, és már most fel tud mutatni jó gyakorlatot, egyebek közt az oktatásban és a vízügyben.

Az ENSZ másfél éve fogadta el az új fenntartható fejlődési keretrendszert, az Agenda 2030-at, amely elsősorban az éhínség és a szegénység felszámolását, a globális felmelegedés megakadályozását, az oktatás és az egészségügyi ellátás mindenkire való kiterjesztését és a nemek közötti egyenlőség elősegítését tűzte ki célul.



V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára elmondta, a célokat komplexen kell kezelni, és határozott lépést kell tenni a zöldgazdaság megvalósításáért. Hozzátette, Magyarország a különböző uniós programokkal jelentős forrásokat tud felhasználni a környezeti és természetvédelmi beruházásokra, a zöldgazdaság kialakítására.

Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnöke közölte, az üzletemberek is egy inkább úgy gondolják, kötelességük támogatni a fenntarthatóságért tett erőfeszítéseket. Szervezetük öt fontos területen - klímaváltozás, foglalkozatás, élelmezés, vízfelhasználás, fenntartható életmód - nyújt támogatást konkrét üzleti megoldásokkal.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke úgy vélte, a fejlesztéseknél a lokalizációt kellene előtérbe helyezni, például a természeti erőforrásokról a helyi közösségeknek kellene dönteniük.


Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke úgy vélte, az önkormányzatoknak élen kellene járniuk a fenntarthatóság megteremtésében a településeken.

Az országgyűlési képviselők közül Bencsik János (Fidesz) elmondta, hogy helyben fontos tenni a fenntarthatóságért, Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki, hogy Magyarországon a termőföld biztosíthatja a fenntarthatóságot. Schmuck Erzsébet (LMP) rámutatott arra, hogy a világon egyre több a szegény, mélyül az ökológiai válság, Magyarországon pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot kellene erősíteni. Tóbiás József (MSZP) szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy mit lehet tenni az itt élők életének jobbá tételéért. Harrach Péter (KDNP) a demográfiai helyzetből adódó gondokra hívta fel a figyelmet.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatója a konferenciát záró előadásában kiemelte, a 2030-ig megfogalmazott célok megvalósításában a fejlett országoknak több teendőjük lenne. Úgy vélte, azok a cégek, amelyek 2030-ban majd a világ GDP-jének a felét előállítják, ma még valószínűleg nem is léteznek, és az akkori munkahelyek harmada is ma még ismeretlen területeken jön majd létre.

A KEH igazgatója szerint Magyarországon célirányos szerepvállalásra van szükség, és javasolta, hogy az ország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt.

(MTI)

Fotók: Bajomi Bálint

« vissza