Félmillióan az európai természetért

Két nap múlva ér véget az Európai Bizottság által kiírt természetvédelmi témájú társadalmi konzultáció. A két hónapos, minden tagállamot megmozgató egyeztetés során csaknem félmillió uniós állampolgár, köztük közel 8000 magyar ember egybehangzó üzente a döntéshozóknak: a rövidtávú gazdasági érdekek helyett a természetvédelem mellett teszik le voksukat! Az Európai Unió története során soha ilyen mértékű véleménynyilvánításra nem volt még példa.


Az Európai Bizottság májusban indította el az uniós természetvédelmi szabályozás – az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvek – felülvizsgálatát. Az európai természetvédelmi szervezetek és hazai képviselőik, a WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége kezdetektől aggodalommal figyelik a folyamatot. A jelenlegi gazdasági és politikai erőtérben a felülvizsgálat egyet jelent a szabályozás gyengítésével, aminek beláthatatlan következményei lehetnek Európa természeti értékeire, és alááshatják az eddig elért eredményeket. A vezető európai természetvédelmi szervezetek által indított kezdeményezéshez csaknem félmillió polgár mellett 120 természetvédelmi szervezet is csatlakozott.

Az online konzultáció vasárnap éjfélkor ér véget. A Riadólánc a természetért (NatureAlert) névre hallgató mozgalom célja az volt, hogy az Európa természeti értékeiért aggódó emberek üzenete eljuthasson a döntéshozókhoz: a természetvédelmi szabályozást nem gyengíteni, hanem erősíteni és kiterjeszteni kell.

Az Európai Bizottság a társadalmi konzultáció mellett számos szakértővel, kormányzati és üzleti szereplővel, mező- és erdőgazdálkodóval is egyeztetett a szabályozással kapcsolatban. A megkérdezettek túlnyomó többsége a jogszabályi keret megtartása, erősítése, és minél szélesebb körű megvalósítása mellett foglalt állást. A társadalmi szervezetek és állampolgárok egyöntetű véleményét osztják a környezetkímélő gazdálkodás és turizmus képviselői, valamint olyan progresszív üzleti szereplők is, mint a cementipar és villamosenergia-ipar képviselői. A szabályozás fellazítását támogatók között a természeti erőforrásokat közvetlenül kihasználó ágazatokat, az ipari halászat, a mezőgazdaság és a magán erdőgazdálkodók képviselőit találjuk.

„Európa egyedülálló természeti értékeinek minden eddiginél nagyobb szüksége van egy átfogó, valamennyi tagországra kötelező érvényű természetvédelmi szabályozásra. Az irányelvek több mint 1000 állat- és növényfaj, és mintegy 27.000 terület megfelelő védelmét és kezelését írják elő az Európai Unió 28 országa számára. A területekből szerveződő Natura 2000 hálózat a világon egyedülálló, mintaértékű természetvédelmi rendszer” – hívta fel a figyelmet Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

„Kutatási eredmények sora igazolja, hogy a fajok és élőhelyek védelme konkrét gazdasági-társadalmi hasznot hoz, helyi közösségeket tart életben Európa-szerte. A természetvédelem tehát nemcsak a velünk élő, lenyűgöző szépségű állatok, növények, tájak fennmaradásáról szól. A természeti erőforrások létünk alapját jelentik, ezek védelme pedig jövőnk záloga” – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

„Az európai államszövetség a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások ellenére példaértékű eredményeket tudott elérni a természetvédelem terén. Ezt valamennyi uniós polgár büszkén vállalhatja. Mindenképpen ellentmondana a fenntarthatóságnak, ha ezeket az eredményeket feláldoznánk a rövid távú, bizonytalan kimenetelű növekedési programok oltárán” – fejezte be Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.

A konzultációk eredményét 2015 végén összegzik, a szabályozással kapcsolatos döntés pedig 2016 közepén várható. A kezdeményezésnek magyar nyelven a magyartermeszet.hu weboldal adott otthont. Hazánkban közel nyolcezren nyilvánítottak vélemény a konzultáció során.


« vissza