Európai Beruházási Bank - EIB

Az Európai Befektetési Bank (EIB) mára a világ legnagyobb köztulajdonban álló hitelintézményévé vált, mégis csak nagyon kevesen
hallottak róla. Pedig minden évben közel 50 milliárd euró hitelt helyez ki, főleg az Európai Unió tagországaiban. De növekvő mértékben támogat nagyberuházásokat a Mediterrán országokban, Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is.

Az EIB az Európai Unió pénzügyi intézményének tekinti magát, de valójában egy független bankként működik, amely kizárólag a saját részvényeseinek - az EU 25 tagállamának kormányainak - tartozik felelősséggel. Ma az EIB a legkevésbé átlátható, legkevésbé számon kérhető és a legkevésbé demokratikusan ellenőrzött intézmény az EU politikák megvalósulását szolgáló szervezetek és a köztulajdonban lévő pénzügyi intézmények között. Mint az EU "házi-bankjának", az EIB-nek teljes mértékben figyelembe kellene vennie az EU által kitűzött célokat, mint a fenntartható fejlődés támogatása, a klímaváltozás veszélyének csökkentése, biodiverzitás megőrzése, munkahelyek teremtése. Azonban a valóság - mint a hiteleinek portfoliója is mutatja - teljesen más képet fest. Az energiaipar és a közlekedési szektor számára nyújtott hitelei által napjainkra az EIB vált a globális felmelegedés egyik legnagyobb intézményi támogatójává. Az EIB előszeretettel ad nagy összegű hiteleket multinacionális vállalatoknak, melyek a legkevésbé vannak rászorulva közpénzekre és a legkevésbé járulnak hozzá a köz céljaihoz.

EIB és Magyarország

Az EIB a Világbankkal összehasonlítva kétszer annyi hitelt helyez ki évente, tizedannyi alkalmazott közreműködésével. Ezért nem véletlen, hogy eddig Magyarországon szinte az összes, botrányokkal kísért uniós forrásokból megvalósuló beruházásban érintett volt. Hitelei segítségével valósult (volna) meg a Szolnok és térségét kiszolgáló kétpói hulladéklerakó, mely bár elkészült, kivitelezési és tervezési hibák miatt nem üzemelhet, és az uniós támogatást nagy valószínűséggel vissza kell fizetnie. Az EIB pénze lenne a 10-es út és az M0 keleti szektorának aszfaltjában is, ha azokat nem kísérné folyamatos lakossági tiltakozás. Az új körúti villamosok is EIB pénzből járnák útjukat, ha nem kellett volna már többször elkezdeni átépítésüket, hogy közlekedésre alkalmasak legyenek. Mindezek alapján figyelemre méltó, hogy Brüsszel sokszor szakértelmére hivatkozva vonja be a Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósuló fejlesztések további finanszírozásába és ellenőrzésébe a bankot.

Az EIB a hazai bankszektornak is lelkes támogatója. Globális hitelnek nevezett kedvezményes kamatozású hiteleket ad a kereskedelmi bankoknak, melyek azt továbbadják ügyfeleiknek. Csak közben a kedvezményt felejtik el. Az Európai Parlament egy jelentéstervezete megállapítja: A bankok, melyek ezeket a hiteleket kapják, a kedvezményes kamatokat nem adják tovább ügyfeleiknek, így extra profithoz jutnak. Magyarországon több mint 300 milliárd forint globális hitelhez – így extraprofithoz – jutott többek között az OTP Bank, a K&H és a CIB Bank. Ráadásul ezeknek a hiteleknek a végső céljáról semmit sem tudni. Civil szervezetek kérdésére válaszolva az EIB azt állította, hogy globális hiteleken keresztül közel 300 millió eurót fordított megújuló energiaforrások támogatására. A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat megkereste az összes globális hitelhez jutott bankot, akik gyakorlatilag egy darab ilyen hitelről sem számoltak be.